Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

128 Csődtörvény 27. §. ítéletében foglalt és a s. e. 197. §-hoz kéjest a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a Gampeau et Smeu czég ellen alperes tudva azt, hogy nevezett czég ellen előzetesen már biztositási végrehajtások foganatosíttattak, veszély kimutatása mellett eszközölt ki, és 1896. évi deczember hó 22. és 28. napján foganatosíttatott biztosítási végrehajtást, a nevezett czég ellen a csőd az 1897. évi február hó 15-ik napján nyittatott meg, felperes egyedül az alperes javára foganatositott biztosítási végrehajtás, tehát nem alperesnek közadós ellen egyébként követelési jogát támadja meg és felperes keresetét a Gs. T. 27. §. 2. pontjára állapította. E tényállás mellett helyes a felebbezési bíróság az a jogi döntése, hogy az alperes javára foganatositott biztosítási végrehajtást a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondotta ki, s igy erre nézve alperesnek panasza alaptalan; mert a Cs. T. 27. §. 2. pontja szerint megtámadható és a 26. §. szerint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan a közadósnak a csődnyitást 6 hónappal nem megelőzőleg, de a fizetések megszüntetése után keletkezett ama jogcselekménye is, mely által a másik fél biztosítást nyert, feltéve, hogy ennek a biztosítás elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudomása volt, az ilyen esetben tehát a hitelezőket károsító szándék egyenes fennforgása nem döntő és közömbös az, hogy a másik félnek egyébként van-e a közadós ellen valódi és érvényes követelése, már pedig a jelen esetben alperes javára a biztosítási végrehajtás a kérdéses czég ellen a csődnyitást 6 hónappal nem megelőzőleg foganatosíttatott, mert a végrehajtásilag nyert biztositásnál a végrehajtást szenvedettnek jogcselekménye a végrehajtási eljárás által helyettesitettnek tekintendő, és mert abból a körülményből, hogy valamely kereskedő czég ellen kimutatott veszély alapján biztosítási végrehajtások tömegesen elrendeltetnek és rövid időközökben foganatosíttatnak, jogszerűen következik, hogy az illető czég fizetéseit megszüntette, a mennyiben ilyen esetben ama czég ellen a csőd anyagilag beállottnak tekintendő s erre nézve az illető czég egyes fizetési ténye vagy a czeg birtokosának személyes távolléte a dolog természeténél fogva közömbös. Alperes teljesen pervesztes lett s igy a felebbezési bíróság figyelemmel a s. e. 109. és 168. §. rendelkezésére, nem sértett meg jogszabályt azzal sem, hogy alperest az elsőbirósági és a felebbezési eljárás költségében elmarasztalta. Kelt Budapesten, a m. kir. Guria felülvizsgálati tanácsánál 1899 május 24-én tartott üléséből. (G. 48/1899. sz. a.) A csődtörvény 27. §. 3. pontja alapján megtámadott fizetés nem hatálytalanítható, ha a hitelező oly letéthői elégíti ki magát, melyet még a kritikus idő előtt e czélra kézhez kapott.