Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény í. §. 3 A ni. lir. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (Curia 1903 június 17-én 893/1903. sz. a.) Ellenkező: 3/h. A haszonélvezeti jog esődben leltározható akként, hogy annak gyakorlása, illetve az abból várható jövedelem a csődtömeget illeti. A haszonélvezetnek, mint személyes szolgalomnak jogi ter­mészete csupán magának a jognak dologi hatályú átruházását zárja ki, a haszonélvezet gyakorlásának kötelmi hatályú átruhá­zását azonban nem gátolja. Ennek a jogi álláspontnak felel meg az 1881: LX. t.-cz. 208—210. §-ainak az az in-ézkedése, amely szerint a végrehajtást szenvedőt ingatlan dolgon megillető haszon­élvezet a hitelezők érdekében zár alá vehető s a haszonélvezetből házi kezelés vagy bérbeadás utján befolyt jövedelem a hitelezők kielégítésére fordítható. — magának a haszonélvezeti jognak át­ruházása, árverés alá bocsátása ellenben helvt nem foghat. C. 1909 november 28. 349/909. sz. 3/c. Magántulajdont képező templomi imaszékek a csődtömegbe be nem leltározhatok. (Bpesti T. 1909 szept. 22. 2269/909- sz.) 4/a. Életbiztosítási kötvények és az azokban foglalt összeg csőd­vagyont nem képeznek. Dévai tsz.: Felp. keresete szerint közadós L. S. az 1892. év elején, tehát alig pár hóval azelőtt, hogy ellene a csőd megnyitta­tott, az első magyar biztositó társaság által két darab egyenkint 500 írtról kiállított életbiztosítási kötvényt ruházott át minden visszteher nélkül alp.-re. A per során kifejtettek szerint az átru­házás oly módon történt, hogy a közadós a kérdéses életbiztosí­tási kötvényeket, melyekben a keresethez A) és B) a. csatolt má­solatok szerint kedvezményezettek gyanánt L. S. neje, szül. P. K. és gyermekei voltak kitüntetve, a biztositó társasághoz intézett nyilatkozatai által „bemutatóra" szólókká változtatta át, illetve kedvezményezett gyanánt e kötvények bemutatóját jelölte meg s ezzel egyidejűleg a kötvényeket alp. pénzintézetnek adta át. A felp. által megtámadott átruházási jogügylet tehát magában fog­lalja ugy a kötvények bemutatóra történt átváltoztatását, mint azoknak tényleges birtokba adását, amennyiben az átrvházás effecti;á]ásához, ugy a kötvényeknek bemutatóra szóló átváltoz­tatására, mint azoknak tényleges átadására is szüksége volt, s amennyiben L. S. azon nyilatkozatát, hogy a kötvényeket , bemu­tatóra" szólóknak kívánja tekinteni, azon czélzattal tette, hogy alp. a kötvények birtokba vétele által az átruházásból kifclyu jo­gokat érvényesíthesse. Felp. keresetében ezen átruházást L. S. i*

Next

/
Oldalképek
Tartalom