Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

80 Semmisség és megtámadhatóság elégitési alap elvonassék, felperest nem a jelzett jogügylei érvénytelenítésének s az annak alapján eszközölt tulajdonjogi bekebelezés törlésével, az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállításának kérelmezésére, hanem csakis arra jogosítja fel, hogy az alperestől az ingatlanokat átruházó K. G. P. ellenében fennálló követelésének kifizetését, az átruházott vagyon értéke erejéig, illetve arra vezetendő végrehajtás terhe mellett követelhesse, erre azonban keresetét nem irányozta. Az előadottakhoz képest felperes keresetével helyesen utasittatott el: a másodbiróság Ítélete a per főtárgyára nézve az itt felhozott indokoknál fogva, a perköltség iránt rendelkező részében pedig megfelelő indokai alapján helybenhagyandó volt. (C. 1902. május 20. 5509. sz.) 330. A szerződésben résztvevő önjogu fél, a nem önjogu fél nevében is kötött és teljesedésbe ment szerződést a másik szerződő fél cselekvési képességének hiánya miatt meg nem támadhatja. (C. I. G. 555/1899. sz.) 331. A jog vagy a kötelezettség közösségéből egyáltalán nem következik, hogy a közösen jogosítottak vagy kötelezettek közül egy vagy több a szerződés hatályosságát meg nem támadhatná, ha a többi jogosított vagy kötelezett a megtámadáshoz nem csatlakozik. Nem változtat ezen az sem, ha a szerződés a közösen kötelezettek egyetemleges felelősségét állapítja meg; mert ebben az esetben sem lehet a szerződő felek bármelyikét is elzárni attól, hogy törvényen vagy szerződésen alapuló jogát egymagában is ne érvényesíthesse. (C. 1902. június 17. 3604/1901. sz.) 332. C: Tekintve, hogy felp. még a szerződés megkötése napján az alp.-sel kötött házasság következtében nagykorúvá vált, s az nem vitás, hogy a szerződés nemcsak a házasság megkötése által, hanem annak egyéb feltételei teljesítésével is tényleg érvénybe lépett, az pedig meg nem állapíttatott, hogy felp. a még kiskoruságában kötött szerződésnek férjhezmenetele után ellentmondott, kétségtelen, hogy felp. e szerződést nagykorúsága elértekor is elfogadva, magáévá tette, mi abból is kitűnik, hogy felp. keresetét ép erre, az általa nagykorúságában is érvényesnek elismert szerződésre alapította. Téves tehát a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mintha e szerződés érvénytelennek volna tekintendő. (1902. jun. 6. I. G. 55. sz.) 333. Annak megállapítása, hogy a felek bizonyos tényeinek van-e jogalkotó vagy jogmegszüntető hatálya, vagyis hogy azok által bizonyos szerződés létrejött-e, vagy pedig bizonyos fennálló szerződés megszünt-e, jogkérdés keretébe tartozik és felülvizsgálat tárgyává teendő. Igaz, hogy a kiskorú nevében megkötött szerződés csak gyámhatósági jóváhagyás által válik a kiskorura