Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

82 Semmisség és megtámadhatóság késefctségére az eladó sikerrel nem hivatkozhatik. (C. 1905. márcz. 17. II. G. 8. sz.) 310. A megtévesztés a jogügyletet az engedményessel szemben is megtámadhatóvá és ez alapon érvénytelenné teszi. (C. 1905. február 23. I. G. 388/1904. sz.) 311. A kötelező ígéret is visszavonható, ha az igérettevő az igéret tételénél tévedésben volt ama feltevésekre nézve, meljek az igérot tételének lényeges indokát képezték. (C. 1905. január 18. 118/1904. V. sz.) 312. Tévedés alapján hatálytalaníttatott az egyezség, midőn a vevő fél ügyvédje, aki mérnöki dolgokban nem szakértő, az egyességet abban a tévedésben fogadta el, hogy a mérnök felmérése helyes, holott a megállapított tényállás szerint a hiány sokkal nagyobb volt annál, mint amit a mérnök konstatált. (C. 1905. szeptember 27. I. Gr. 128/1905. sz.) 313. Egyáltalában nem érvényteleníthető a vételi ügylet, ha az eladott ingatlan azonossága iránt való állítólagos tévedés nem is forgott fenn az eladó és vevő között, hanem folyományát képezte egy korábbi tévedésnek, mely az eladó és a perben nem álló harmadik személy között merült fel az által, hogy az utóbbi az állítólag osztályrészébe jutott ingatlant téves helyrajzi számmal jelezte. (C. 1905. szeptember 12. 1812/1905. sz.) 314. Vasúti baleset következtében keresetképtelenné vált egyénnek csekély végkielégítés ellenében kárigényéről lemondó nyilatkozata nem vétetett figyelembe, mert habár a nyilatkozat felperesnek felolvastatott és megmagyaráztatott s azt öntudatos állapotban szabad akaratából irta alá s felperesre az aláíráskor kényszer nem gyakoroltatott, alperes nem bizonyította be, hogy az aláírás alkalmával felperes az őt megillető kárigény természete és terjedelme iránt kellően felviíágosittatott volna és mert a végkielégítést kifejezetten abban a feltevésben fogadta el, hogy sérülése önhibájának következménye. (C. 1905. febr. 1. 5351/1904.) 315. A kiskorú sértettnek az a nyilatkozata, hogy a sérülést okozó által fizetett összeggel kára kielégítve lett, ha a nyújtott szolgáltatás feltűnően jelentéktelen, még gyámhatósgi jóváhagyás esetén sem kötelezi a kiskorút. (C. 1905. nov. 23. 6055/904. sz.) 316. Az a körülmény, hogy a kártérítésre kötelezett a sérültet az egyezség megkötése előtt az őt megillető kártérítési igény mérvére fel nem világosította, csak abban az esetben foszthatná meg az egyességet jogmegszüntető hatályától, ha a sérült kimu-