Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)
Semmisség és megtámadhatóság 8i 306/c. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az országnak abban a részében is, ahol az osztrák polgári törvénykönyvnek a kötelmi jogra vonatkozó rendelkezései hatályban vannak, igényperben az alperesként perbevont foglaltató az igénylő felperes részéről igényének alapjául felhozott vagyonátruházási szerződésnek vele szemben hatályát, tekintet nélkül arra, hogy a követelése, mely időben keletkezett, sikeresen megtámadhatja akkor, ha az illető szerződés szinleges, mert ebben az esetben az alperesként perbevont foglaltatónak kifogása tulajdonképen és jogilag nem az, hogy előle a kielégitési alap rosszluszemüleg elvonatott, hanem az, hogy az illető vagyonátruházási szerződés jogilag létre sem jött. (C. 1910. márcz. 1. G. 219. sz.) Semmisség és megtámadhatóság. (T. 996—10005. §-ai.) 307. Az a körülmény, hogy az illető vagyonátruházás idejében a vagyonátruházó még kiskorú volt, s az átruházás a gyámhatóság jóváhagyásának kikérése nélkül történt, csak a gyámot vagy nagykorúságának elértével magát az átruházót, de nem ez utóbbinak hitelezőjét jogosithatta fel a vagyonátruházásnak ezen az alapon megtámadására. (C. 1905. márcz. 22. G. 637/1904. sz.) 308. Valamely már éveken át használt gőzcséplőgépnél a további használhatás várható terjedelmére nézve a dolog természeténél fogva döntő fontossággal bir a megtörtént használat terjedelme, vagyis az, hogy az illető gép hány éves; ez a körülmény tehát az illető gép minőségére nézve lényegesnek tekintendő, s ha az eladó a gépet az alkudozások során 12 évesnek mondotta, holott az 33—34 éves volt, ugy a vevőt a gép lényeges tulajdonságaira nézve rosszhiszemüleg tévedésbe ejtette, s a vevő jogositva van a szerződés hatálytalanítását kívánni, s ezen az sem változtat, hogy a vevő a gépet a vételügylet létrejötte előtt megvizsgálta, hacsak az eladó nem igazolja, hogy a vevő a valódi minőség felismerésére a kellő szakértelemmel birt. (C. 1905. jan. 25. 496/1904. G. sz.) 309. A magánjogi csalás tényálladékához sem ravasz fondorlat, sem megtévesztés nem szükséges, hanem elég; a rosszhiszeműség, mely adásvétel esetén az eladó részéről abban nyilvánul, hogy valódi árut igér és tudva hamisitottat szállit. Közömbös e tekintetben, vájjon a rosszhiszeműség magát az eladót terheli-e, vagy pedig azokat a személyeket, akiket ő az ügylet kötésénél és teljesítésénél alkalmazott. Midőn tehát valódi áru adatott el, a nem valódi vagy hamisitott árunak tudatos szállitása a magánjogi csalás fogalma alá esik, és ezért ily esetben a rendelkezésre bocsátás elDöntvények. Magánjog II. 6