Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

80 Sainlett jogügylet 305. L Büntető feljelentés és törvényesen elrendelt vizsgálati fogság bár lelki gyötrelemmel járnak, nem állapitják meg a kényszer fenforgását még akkor sem, ha a feljelentő feljelentésének visszavonását joglemondó okirat aláírásától tette függővé. — II. Az ügyletkötés indokaiban való tévedés — ha az nem vonatkozik egyúttal az ügylet tárgyára, vagy annak lényeges feltételeire — magában véve nem lényeges tévedés és a jogügylet hatálytalanítására alapot nem képez. (C. 269/1908. sz. IV. p. t.) 306/a. Habár valamely különben jogos követelésnek nem teljesítése esetére a birói jogsegély igénybevételével való fenyegetés egymagában még nem jogellenes, ezen különben jogos fenyegetés jogellenessé válik, ha az azzal fenyegetőt meg nem illető vagyoni előny elérését czéíozza és a fenyegetettben az akarati elhatározását befolyásoló félelmet szült. (C. 2418/1909. sz.) Színlett jogügylet. 306/b. A közeli rokonok közt történt vagyonátruházásra az a vélelem, hogy az adós a hitelező kijátszása végett ingyen ruházta át vagyonát a rokonára, ha az átruházáskor a hitelező követelése még fennállott. C: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja s a felperesi keresetnek helyt ád, stb. Indokok: Helyesen fejtette ki a másodbiróság, hogy a per érdemi megbirálását nem akadályozza az a körülmény, hogy T. Gy. perbe nem vonatott, mert az alpereseknek jogukban ós módjukban állott bizonyítani, hogy T. Gy. ellenérték mellett szerezte az ált ala a másod- és harmadrendű alpereseknek ajándékozott ingatlanokat, mit termiök annál inkább kellett volna; mert az állandó birói joggyakorlat szerint a közeli rokonok közt létrejött vagyonátruházásokra az a vélelem áll fenn, hogy az átruházás színlegesen s a végből történt, hogy a hitelezők elől a kielégítési alap elvonassék; és mert 1900 április 7-én, midőn T. I. az ingatlanokat testvérére, T. Gy.-re a B) alatti szerződéssel 570 K vételár kitüntetése mellett átruházta, a „Júlia" pénzintézet követelése nemcsak lejárt, de már jóval előbb, 1896-ban perelve és behajtása végrehajtás utján sikertelenül megkísérelve is volt, következőleg a B) alatti szerződés tartalma, a fennálló jogvélelemmel szemben T. Gy. szerzését valódivá és jogossá nem teszi, sőt ennek ellentmond az is, hogy T. Gy. nemsokára 1901 nov. 4. a C) alatti szerződéssel az ingatlanokat az adós s átruházó T. I. gyermekeinek, a másod- és harmadrendű alpereseknek ajándékozta, sőt haszonélvezeti jogáról is ingyenesen lemondott, holott megállapítható, hogy vagyontalan volt s így a vétel és ajándékozás komoly indoka is hiányzott stb. (G. 1910. május 12. 1221/910. sz. I. p. t.)