Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Jognyilatkozatok értelmezése 73 állott saját érdekét világos, szabatos kijelentéssel körülírni. (Budapesti T. 1905. november 23. II. G. 139. sz.) 270. Az a kötelezvényben kikötés, hogy alperes a jelzálogul lekötött ingatlant a kölcsön egész tartama alatt a hitelező által kijelölendő intézetnél és az ugyanaz által megállapított összegben biztositani köteles, a szavak közönséges értelme szerint, de e kikötés czélját is tekintve, inely a felperes követelésének nagyobb biztosítására irányul, csak ugy értelmezhető, hogy az alperes biztosítási kötelezettségének tartalmát a felperes ez irányban adandó utasítása adja meg; minthogy azonban a felperes erre vonatkozó utasítást nem adott, a felebbezési bíróságnak az a jogi következtetése, hogy alperest a biztosítás körül mulasztás nem terheli, sem a kötvénybeli kikötéssel, sem törvényes jogszabálylyal ellentétben nincs. (C. 1906. febr. 20.1. G. 493/905. sz.) 271. Az adós atyja és a hitelező közt létrejött azon megállapodás, hogy előbbi utóbbinak követelését kiegyenlíti, azon feltétel alatt, hogy a hitelező többet az adósnak hitelezni nem fog, és hogy az ennek ellenére hitelezett követelés behajtásáról lemond, a hitelezőt az adóssal szemben is kötelezi. (C. 1906. márczius 27. 326/905.) 272. Maga az a körülmény, hogy az alkalmazott a szolgálati viszonyt több éven keresztül fentartotta és folytatta a nélkül, hogy illetménveinek keresetbe vett többletét igényelte volna, nem járhat azzal a jogkövetkezménnyel, hogy a kevesebb illetménynyel való jogállapotában való hallgatag megnyugvása által őt a többlet iránt esetleg megillethető jogáról lemondottnak volna tekinthető. (C. 1905. nov. 28. 646/1904. sz.) 273. Az adósnak oly kötelező Ígérete, hogy a hitelezővel a követelés egy részének elengedése iránt színlegesen kötött egyezség daczára annak az egész követelését kifizetendi, az ilyen ígéretet tevő adósra nézve — a csődbeli kényszeregyezség esetétől eltekintve — joghatályos. (C. 1896. május 29. 843/1905.) 274. A tévedés mentségül sikerrel csak akkor hozható fel, ha az menthető volt. (C. 1905. nov. 17. I. G. 573.) 275. Az a körülmény, hogy a kártérítésre kötelezett a sérültet az egyezség megkötése előtt az őt megillető kártérítési igény mérvére nézve fel nem világosította, csak abban az esetben foszthatná meg az egyezséget jogmegszüntető hatályától, ha a sérült kimutatja, hogy az egyezség megkötésekor az őt megillető jog mérvére nézve lényeges tévedésben volt, azonban egymagában az