Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Jognyilatkozatok értelmezése 73 állott saját érdekét világos, szabatos kijelentéssel körülírni. (Bu­dapesti T. 1905. november 23. II. G. 139. sz.) 270. Az a kötelezvényben kikötés, hogy alperes a jelzálogul lekötött ingatlant a kölcsön egész tartama alatt a hitelező által kijelölendő intézetnél és az ugyanaz által megállapított összegben biztositani köteles, a szavak közönséges értelme szerint, de e ki­kötés czélját is tekintve, inely a felperes követelésének nagyobb biztosítására irányul, csak ugy értelmezhető, hogy az alperes biz­tosítási kötelezettségének tartalmát a felperes ez irányban adandó utasítása adja meg; minthogy azonban a felperes erre vonatkozó utasítást nem adott, a felebbezési bíróságnak az a jogi következte­tése, hogy alperest a biztosítás körül mulasztás nem terheli, sem a kötvénybeli kikötéssel, sem törvényes jogszabálylyal ellentétben nincs. (C. 1906. febr. 20.1. G. 493/905. sz.) 271. Az adós atyja és a hitelező közt létrejött azon megálla­podás, hogy előbbi utóbbinak követelését kiegyenlíti, azon fel­tétel alatt, hogy a hitelező többet az adósnak hitelezni nem fog, és hogy az ennek ellenére hitelezett követelés behajtásáról lemond, a hitelezőt az adóssal szemben is kötelezi. (C. 1906. márczius 27. 326/905.) 272. Maga az a körülmény, hogy az alkalmazott a szolgálati viszonyt több éven keresztül fentartotta és folytatta a nélkül, hogy illetménveinek keresetbe vett többletét igényelte volna, nem járhat azzal a jogkövetkezménnyel, hogy a kevesebb illetmény­nyel való jogállapotában való hallgatag megnyugvása által őt a többlet iránt esetleg megillethető jogáról lemondottnak volna tekinthető. (C. 1905. nov. 28. 646/1904. sz.) 273. Az adósnak oly kötelező Ígérete, hogy a hitelezővel a követelés egy részének elengedése iránt színlegesen kötött egyez­ség daczára annak az egész követelését kifizetendi, az ilyen ígére­tet tevő adósra nézve — a csődbeli kényszeregyezség esetétől elte­kintve — joghatályos. (C. 1896. május 29. 843/1905.) 274. A tévedés mentségül sikerrel csak akkor hozható fel, ha az menthető volt. (C. 1905. nov. 17. I. G. 573.) 275. Az a körülmény, hogy a kártérítésre kötelezett a sérül­tet az egyezség megkötése előtt az őt megillető kártérítési igény mérvére nézve fel nem világosította, csak abban az esetben foszt­hatná meg az egyezséget jogmegszüntető hatályától, ha a sérült kimutatja, hogy az egyezség megkötésekor az őt megillető jog mérvére nézve lényeges tévedésben volt, azonban egymagában az

Next

/
Oldalképek
Tartalom