Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Vógrendelftck megtámadása Bppsti T.: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elveszettnek állított végrendelet alapján állóknak azt kell bizonyitaniok, hogy ez a végrendelet a vitatott tartalommal tényleg létesült, hogy ezt a végrendelkező vagy megbízásából más meg nem semmisítette s hogy ugy a belső, mint a külső kellékeket illetően a törvénynek megfelelt. Ezeknek előrebocsátásával az elsőbiróság Ítéletét indokaiból s azért kellett helybenhagyni, mert nincs adat arra, hogy örökhagyó H. I. tanút a végrendelet megsemmisítésére utasította, sőt ezt a tanu egyenesen meg is czáfolja, mert az alaki kellékek betartását a tanuk kétségen kívül bizonyítják, amit támogat az is, hogy a megsemmisített végrendelet tartalma a most szóban levővel megegyezik s mért a per teljesen uj jogalapon (az előző végrendeleten) tétetvén folyamatba, a kereseti igénynyel szemben a második végrendelet sorsát érintő birói döntés ítélt dolog kifogásaként nem érvényesíthető. C: A másodbiróság Ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. (C. 1910. május 10. 1166/910. I. p. t.) Ad I. A végrendelet érvénytelenítéséből még nem következik a törvényes örökösök igényének elismerése, ha van az örökhagyónak korábbi végrendelete. Ad IT. A fel nem található végrendeletre az a. vélelem áll fenn, hogy az a törvényes kellékekkel el volt látva. G. 1647/99. (Gr. VIT. 583.1.; Gl. III. 262. 1.). Lásd még C. 5609/902. és G. 4672/90.; 403/95.; 1500/004, sz. (Gr. VII. 583—584. 1.; Gl. III. 260. 1.). 605. Ha a végrendelkezés indokául a házasságon kivüli viszony szolgált is, ez az örökhagyó rendelkezését érvénytelenné nem teheti, mert ez a körülmény az örökhagyó végrendelkezési szabadságát nem korlátozhatja és a vonatkozó rendelkezés érvényességét nem befolyásolja. Fehértemplomi tszk.: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperesek, mint nóh. A. P. végrendeleti örökösei, az 1907. évi augusztus hó 5-én kelt végrendelet érvényességét egyébként elismerve, ennek alperes részére ingatlanok haszonélvezetét rendelő részét kérték érvénytelennek kimondani, mert örökhagyó alperessel ágyasságban élt s alperesnek ezen minőségben teljesített szolgálatai jutalmazására s igy erkölcstelen indokból hagyta a haszonélvezeti jogot és ingókat. Ennek támogatására hivatkoztak az örökhagyó és alperes között 1900. április 4-én kelt közjegyzői oki iátokban foglalt s szolgálati szerződés formájában az ágyassági viszonyt létesítő szerződésre, melyben ugyanazon haszonélvezet biztosíttatott alperes javára. Alperes tagadta a végrendeleti juttatásnak felperesek által vitatott indító okát és hogy ez az intézkedést érvénytelenné tenné. A jogügylet' tartalmi érvényességének megbirálásánál csak a cselekvő által a valóságnak megfelelőleg Ikinyilvánitott s a ceélkérit megtestesült indító okok vehetők figyelembe, mert csak ezek képezhe-