Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

648 Végrendeletek visszavonása rendelkezőnek a végakarat megváltoztatására irányuló szándéka kitűnjék. C: Az akarat kifejezhető ugyan nemcsak szavakkal, hanem olyan tényekkel is, melyekből az akarat létesítése és tartalma két­ségtelenül felismerhető, abból azonban, hogy N. J. kérdésben forgó végrendeletének egy része levágatott, a végrendelkezőnek a kérdéses végrendelet visszavonására irányuló akaratára következtetni csak akkor lehetne, ha a mellett, hogy megállapítható vagy legalább való­színűvé téve lenne, hogy a végrendelet megcsonkítása az örökhagyó­tól származik, maga a megcsonkítás is olyan természetű volna, mely­ből végrendelkezőnek a végakarat megváltoztatására irányuló szán­déka kitűnnék. Minthogy azonban jelen esetben a végrendelet hát­lapjára 1871. deczember 31-diki kelettel, tehát a végrendelkező ha­lála utáni időből oly tartalmú nyugta van vezetve, mely a végren­delet leszelt részében foglalt, azonban a megmaradt részen levő sza­vakból mégis kivehető intézkedésre vonatkozik, nemcsak az nincs valószínűsítve, hogy a végrendeletet maga az örökhagyó csonkította meg, hanem ellenkezően az következtethető, hogy a megcsonkítás az örökhagyó halála utáni időből, tehát nem az örökhagyótól szárma­zik. (1901. január 11. 6113/1900. sz.) 561. Későbbi végrendelet csak abban az esetben szünteti meg a korábbi végrendelet hatályát, ba az a törvény által előirt kellékeknek megfelel, a törvénvneJk meg nem felelő s ez alapon érvénytelennek kimondott későbbi végrendelet tebát a korábbi érvényes rendelkezés hatálvára befolyással nem lebet. (C. 1902. április 24. 2116/1901. sz.) 562. Egymagából abból a körülményből, bogy a tényleg megalkotott végrendelet fel nem találtatott, nem lehet megálla­pítani, hogy azt az örökhagyó megsemmisítette vagy visszavonta. Az ilyen végrendelet tartalma a tanuk vallomása alapján meg­állapítható s az öröklés a szerint szabályozandó. Végrendeleti öröklésnek tehát fel nem található végrendelet alapján is van helye. C: A felperesek keresetüket arra alapították, hogy az örök­hagyó halálát jóval megelőzően érvényes írásbeli végrendeletet alko­tott s ebben egész vagyonára őket nevezte örökösül. A tanuk vallo­másával bizonyítva van, hogy az örökhagyó tényleg alkotott Írás­beli végrendeletet, amennyiben tehát ez a végrendelet vissza nem vo­natott, s az létezőnek tekinthető: ugy kétségtelen, hogy a felek kö­zötti jogviszony, illetve az örökösödés kérdése e végrendelet tartalma alapján bírálandó ei annyival inkább, mert alperes e végrendeletnek érvényét meg nem támadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom