Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Ajándékozás visszavonása 647 a végrendelet hatályát csak akkor veszti el, ha bebizonyittatik, hogy az áthuzás azoktól származik, kik a végrendelet visszavonására jogosítva voltak. Közös végrendelet csak mindkét házastárs közös akaratával érvényteleníthető; a túlélő házastárs birtokában talált és áthúzott végrendelet tekintetében annak bizonyítása, hogy az áthuzás az előbbi elhalt házastárs akaratából is történt, az előbbinek örökösét terheli. (C. 1905. május 31. 7058/1904. sz.) 557. Minthogy az írásbeli magánvégrendelet akként is vissza vonható, hogy az örökhagyó a végrendeleti iratot megsemmisíti, vagy a végrendelet egyes részét illetőleg a visszavonást feltünteti; a végrendelet azon intézkedése, amelyet az örökhagyó törölt, nem létezőnek tekintetett, mert a végrendelet eme részének megsemmisítése és ebből folyó visszavonása már a törlés tényének befejeztével beállott s a visszavonás tényére befolyással nincs az a körülmény, hogy örökhagyó még közvetlen halála előtt is ugy nyilatkozott, melyből a végrendelet eredeti szövegének fentartását és nem annak megváltoztatását kellett tudomásul venni, mert a visszavont rendelkezés a visszavonás visszavonása által sem áll helyre. (C. 1905. jun. 6. 5021/1904. sz. a.) 558. Olyan jogszabály, mely a kölcsönös végrendeletnek a túlélő fél részéről való visszavonását feltétlenül tiltaná, nincs, azonban az előbb elhalt végrendelkező vagyonára nézve ellentétes rendelkezést a túlélő fél nem tehet. Ebből következik, hogy a kölcsönös végrendeletben a fér.i részéről tett azon rendelkezést, hogy az összes ingóságokból, amelyek az utóbbi elhalálozó fél halálakor visszamaradnak, a felerész a férj rokonait, felpereseket illesse, a túlélő feleség végrendelete nem érintheti, s csak azok felerészéről volt joga végrendelkezni. (Curia 1905. május 16. 1292/1904. sz. a.) 559. Ha a házastársak közös végrendeletükben a visszavonás jogáról lemondottak, ez által az az örökösödési szerződés minőségét nyerte, s az ily végrendeletben a végrendelkezők közös akaratával és mindkettőjük egész vagyonát terhelőleg rendelt hagyományt a hagyományos már az egyik végrendelkező halálával szerzi meg, s csak a másik házastársra egészben teherképen áthárult hagyomány kiszolgáltatása volt ennek haláláig elhalasztva, amiért is az igy megnyílt hagyomány a hagyományos elhalálozása esetén ennek örököseire átszállt. (C. 1169/1905. sz.) 560. A végrendelet megcsonkításából annak visszavonására csak akkor lehet következtetni, ha a megcsonkítás magától az örökhagyótól származik és olyan természetű, hogy abból a vég-