Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

52 A szerződések tárgya 190. Ha az egyik árverelő felhagy az árveréssel és az ingatlant a másik árverelő javára engedi leüttetni, mert köztük az a megállapodás történt, hogy ha az előbbinek az ingatlanra szüksége lesz, az árverési vevő neki annak 2/a részét az árverési vételár aránylagos részeért át fogja engedni: ez a megállapodás, mint az árverés eredményét meghiúsító és tiltó törvénybe ütköző, birói uton nem érvényesíthető. (C. 1909. okt. 12. 2375/909. sz. V. p. t.) 191. Az a megállapodás, mely szerint a vasút kiépítésére vállalkozó még a nyilvános versenytárgyalás megtartása előtt arra kötelezte magát, hogy versenytársainak, ha a közös ajánlatuk felsőbb helyen elfogadtatik, csupán azért, hogy a vállalatból kilépnek, meghatározott összeget fizet, jogilag nem egyéb, mint a nyilvános versenytárgyalás eredményének csökkentésére vagyoni előnv ígérete és elfogadása által történt közreműködés, ami törvény által tiltott, de mindenesetre egyenesen a jó erkölcsökbe is ütköző cselekmény; minélfogva az ily megállapodásra alapított teljesítést czélzó vagy a nem teljesítésből származtatott vagyoni igények birói oltalomban nem részesíthetők. (C. I. G. 455/1902. sz.) 192. B) alatti szerződésnek az a kikötése, hogy alperes a mérleg-utczai vendéglőnek eladásától számított három és féléven belül az V. kerületben korcsmát nem nyithat, nem egyéb, mint megfelelő ellenérték fejében való lemondás az alperest különben megillethető korcsmanyitási jognak az emiitett kerületben és idő alatt való gyakorlásáról; ebben az esetben tehát az iparszabadságnak közérdeket sértő megszorításáról szó sem lehet. (C. 1904. február 10. 819/1903. sz.) 193. Bordélyüzlet kibérlése. A felek között 1900. január 25-én keit szerződés alaki és tartalmi valódisága meg van állapitva. Ezen szerződés azt tartalmazza: „Én N. V.-né bérbeadom A. Z. férjezett B. L.-né asszonynak Nagyváradon Nagy-Pecze-utcza 20. sz. alatti házamban levő és tulajdonomat képező bordély üzletemet négy egymásután következő évre", továbbá: „Én A. Z. stb. bérbeveszem N. V.,-né fentjelzett házában levő bordélyüzletét". „A bordélyüzletre vonatkozó engedély mindaddig, míg a nevemre szóló engedély kiadatik, N. V.-né jogát képezi." Ezek szerint tehát a szerződés nem valamely lakás vagy ház, hanem nyilván egy bordélyüzletnek a kibérelésére vonatkozik. Habár a közigazgatás a bordélyházakat megtűri, mégis az ily intézmény, mint a jó erkölcsökbe ütköző, jogügyletek tárgyát nem képezheti s az ily jogügyletekből nem származik biróság előtt érvényesíthető kötelem, következéskép az ilynemű jogügyletből származható kölcsönös követelések kereset tárgyává nem tehetők. (C. 1902. ápr. 16. I. G. 655.)