Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

A szerződések tárgya 47 helyzetének felhasználásával köti ki, amint az a jelen esetben történt, amikor a felperes a házasságkötéstől már a házasságkötés napján akart visszalépni, midőn a lakodalmas nép együtt volt, s csak a jutalom kikötése után kötötte meg a házasságot. Minthogy pedig a jó erkölcsökbe ütköző Ígéretek- és kikötésekből birói uton érvényesithető kötelezettség nem származik, a felperest keresetével egészen el kellett utasitani. (Pozsonyi T. 1907. ápr. 22. G. 178. sz.) 167. A bordélyüzletnek, mint a jó erkölcsökbe ütköző intézménynek közös birlalásából és vezetéséből folyó, s igy érvénytelen jogügyleteken alapuló kölcsönös követelések a biróság előtt nem érvényesíthetők még akkor sem, ha követelő fél az üzletből történt kilépése folytán az összeszámolás eredményeként részére kiadni kötelezett beruházási tőkét és az üzletnyereségből őt illető részt igényli is, mert a követelésnek érvénytelen jogügyletből származásán mit sem változtat, hogy a felek az erkölcstelen alapon nyugvó jogviszonyból folyó kölcsönös követeléseikre nézve egymással öszszeszámoltak és alperes az összeszámolás czimén a felpereseknek adósává vált. (Győri T. 1907. jul. 4. G. II. 59. sz.) 168. C.: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja és felperest keresetével elutasitja. Indokok: Felperes saját kereseti előadása szerint a peres ingatlant annak fejében ruházta át az alperesre, hogy az alperes a felperes özvegyen maradt vejével ágyassági viszonyba lépjen s a szerződés érvénytelenítését azért követeli, mivel alperes a viszonyt abbahagyta s máshoz férjhez ment. Tekintve már most, hogy a czélzatánál fogva a közerkölcsökbe ütköző, és átadással teljesedésbe ment szerződésnek birói felbontását nem követelheti az a vagyonátruházó fél, aki a szerződést az erkölcstelen czélzat megvalósítása okából kötötte és teljesítette, mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett felperest keresetével el kellett utasitani. (1907. szept. 11. 2569/906.) 169. Állandó joggyakorlat, hogy akkor, midőn mindenik fél ellenében fennforog a törvénybe ütköző tilalom, sem az adott szolgáltatás visszaadása sem az ígért szolgáltatás teljesítése birói uton nem követelhető s az ily megegyezésből származó igények sem egy, sem más irányban birói oltalomra nem számithatnak. Ezen mit sem változtat az, hogy a követelésről nyilatkozat kiállíttatott, mivel az ebben foglalt kötelezettség jogalapja tiltott megállapodásból keletkezett, s azt jogérvényessé az a körülmény, hogy arról okirat lett kiállítva, nem teszi. (C. 1900. nov. 29. I. G. 443. sz.) 170. Az oly szerződés, melynél fogva az egyik fél a részére adott dohánytőzsdei engedélyezési jogot, illetve magát a dohánytőzsdét a másik félnek akár eladja, akár bérbe vagy kezelésbe