Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

4-4 A szerződések tárgya az alapon, hogy az tiltott jogügyletet képez, meg nem támadható. Mindezek ellenére az annak alapján bekebelezett zálogjognak a törlése, mindkét alsóbirósági itélet megváltoztatásával azért volt elrendelendő, mert az ajándékozás tárgya tulajdonkép nem maga a kötelezvény, amely csak bizonyítási eszköz, hanem az az 1200 K készpénz, amelynek erejéig a zálogjog a kérdéses kötelezvény alapján, az alp. javára bekebeleztetett, minthogy pedig ezt az 1200 K-t a felp. a már kifejtettek szerint az alp.-nek, mint jegyesének jegyajándékul adta, illetve ezen a jogczimen kivánta azt majdan ingatlanai értékéből az alp. javára kifizettetni, de azt tényleg át nem adta, már pedig az 1886 :VIT. t.-ez. 22. §-ának c) pontja értelmében a jegyesek közt ingó vagyonra vonatkozólag létrejött ajándékozás érvényességéhez, ha az ingó ajándéktárgy át nem adatott, közjegyzői okirat kívántatik, a törültetni kért zálogjog bekebelezése alapjául szolgált kötelezvény pedig csak magánokirat, ennélfogva az annak alapján eszközölt bekebelezés is eredetileg érvénytelen. (C. 1906. ang. 4. 5659/905. P. sz.) 152. Az oly megállapodás, amelynek értelmében a házasulandók szülői „próbaházassági egyességet" kötnek s amelynek tartalma szerint a leány szülői a leendő férjnek egy ingatlant adnak át oly kikötéssel, hogy az visszaadandó, ha a házasulandók egymással élni nem tudnának, a jó erkölcsökbe nem ütközik, mert a szerződés czélja végeredményben a törvényes házasság létesítése s így a felek jogügyleti akarata gyermekeinek törvényes házassági frigyre való lépésük elősegítésére irányul. (C. 1906. deczember 29. 7427/905. sz.) 153. Törvényes gyermek tartására vonatkozó igéret érvényesítése harmadik személy ellen nem ütközik a jó erkölcsbe. (C. 907. február 9. I. G. 636/190. sz.) 154. A váltó, amelyet a váltóadós versenyfogadási közös üzletből eredő követelések fedezetéül adott át, érvényesíthető. A követelés alapja, nem a bíróilag nem érvényesíthető szerencsejátéküzlet, hanem a társasági jogviszony. C: hh. (1907. június 7. 588/906. V. sz.) 155. A bookmaker-vállalat, mint ilyen, az 1894:XXIX. t.-cz. által szabályozott üzleti vállalkozás, amelynek létesítése tehát — ha az az eme törvényszabta módon történik — nemcsak nem tilos, hanem érvényes jogszabályon alapul, amelynek létesítői és fentartói tehát az ebből az üzleti vállalkozásból eredő jogaikat és kötelezettségeiket egymással szemben bírói nton épp ugy érvényesíthetik, mint minden egyéb megengedett társulásból keletkezőket. (C. I. G. 1907. május 11. 2/1907. sz.)