Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

A. szerződések tárgya 45 156. A jogczimet tartalmazó okirattal szemben a perbeli ellenfelet terheli annak bizonyítása, hogy az okiratban elvállalt fizetési kötelezettség nem vagyonjogi czimen, hanem a jó erkölcsökbe ütköző valamely szolgáltatás fejében vállaltatott. (Curia 5738/1905. sz.) 157. Oly kikötés, hogy a szerződő fél a szándékos vagy az ezzel egyenlő elbirálás alá eső nagyfokú gondatlanság által okozott kárért nem felelős, érvénytelen. (C. 1908. márcz. 10. 343/907. sz.) 158. Valamely üzletnek az üzleti összeköttetésekkel együtt való átruházása nem tilthatja el az átruházót egész életére attól, hogy a régi üzletfelekkel üzletet köthessen. Az A. alatti másolatban csatolt, valódiságra nézve nem kifogásolt okirat értelme az, hogy alp. az ő faügynökségi irodáját olykép ruházza át felperesre és L.-re, hogy az irodával együtt az üzleti öszszekötíetések is átmenjenek reájuk. Ebből következik, hogy alp.-nek nem volt szabad az iroda átruházása után az összeköttetést azokkal fenntartani, akik az ő faügynökségi irodájával korábban összeköttetésben állottak, mert ily eljárás vagy az összeköttetésnek rövid időn belül való felujitása kijátszása lett volna az üzleti összeköttetések átruházására vonatkozó szerződési határozmánynak. De nem következik ebből, hogy alp. egész életére el volt tiltva attól, hogy faügynökségi irodát nyisson és korábbi üzletfeleivel egész életén át üzleti öszszeköttetésbe ne bocsátkozzék s pedig annál kevésbé, mert a foglalkozás szabadságának megszorítása iránti szerződés még ha létrejött volna, sem volna jogilag érvényesnek elismerhető. Alp. ellenirati előadása szerint ő az A. alatti szerződés létrejötte után a szerződésnek megfelelően átadta az irodát, megszüntette a saját faügynöki foglalkozását és egy részvénytársaság szolgálatába állott, ahonnan csak 1899. év végén, tehát 4 év múlva lépett ki. Evvel az előadással felperes meg sem kísérelte annak bizonyítását, hogy alperes 1899. év vége előtt a korábbi üzletfelekkel összeköttetésbe bocsátkozott volna. Az pedig, hogy alperes a szerződés kötése után 4 év múlva újból faügynökségi irodát nyitott és ekkor a korábbi üzletfelekkel is összeköttetésbe bocsátkozott, a szerződésnek fentebb adott értelmezéséből következőleg nem szerződésszegés. E szerint alaptalan felp.-nek az a kereseti kérelme, hogy alp. a korábbi üzlet körébe eső ügyletek kötésétől elessék. Az elsőbiróság Ítéletét ezekből az okokból helyben kellett hagyni. (G. 1908. jan. 9. 608/907. sz.) 159. A fogadásokból, mint szerencseszerződésekből származtatott követelések az állandó birói gyakorlat szerint birói utón nem érvényesíthetők. Ugyanez áll a lóversenyeknél kötött fogadásokból eredő követelésekre is, mert a lóversenyeknél való üzletszerű vagy nyilvános