Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

A szerződések tárgya 37 szerződéskötési akarata ugyanis a learatandó terület mennyisége iránt határozott nem volt, ami következik abból is, hogy felperesnek a szerződés feltételeinek a pótlását alperestől kétszer is követelték; s igy amennyiben felperesek szerződéskötési akarata arra irányult volna, hogy alperes learatás végett nekik páronkint 16 m. holdnál kevesebbet ne adhasson, ennek a szerződés aláírása előtt kifejezést is adtak volna. Győri T.: Alperes kártérítési kötelezettségét megállapítja. Indokok: A kir. tábla az elsőbiróságnak azt a megállapítását, hogy a felek közt a munkaszerződés érvényesen létrejött s attól alperesnek egyoldalúan elállani joga nem volt, elfogadja; ellenben nem osztja azt az ítéleti indokolást, hogy a felek szerződési akarata a learatandó terület mennyisége iránt határozott nem volt s ennek következtében alperes nem követett el szerződésszegést az által, hogy felpereseknek páronkint 16 m. holdnál kevesebbet bocsátott aratásra, mert a munkaszerződésben világosan meg van jelölve, hogy páronkint körülbelül 16 m. hold lesz aratandó, az pedig nem vitás, hogy alperes a felperesek mellett más arató munkásokat is alkalmazott s éppen e miatt a felperesek részére jelentékenyen kevesebb területet bocsátott aratásra, mint amennyi a szerződésben meg volt jelölve s igy nyilvánvaló, hogy alperes a szerződést megszegte, következéskép a felpereseknek kártérítéssel tartozik. C: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, inert alperes nem bizonyította, hogy a felpereseknek valamely szerződésellenes magatartása következtében jutott volna oly kényszerhelyzetbe, amely őt a szerződéstől való csak részbeni elállásra is feljogosította volna; azt az állítását pedig, hogy a szerződésnek a munkamennyiségről szóló része utólagosan egyetértőleg módosíttatott, nem bizonyította. G. 1910. jun. 8. 2469/910. sz. III. p. t. A szerződés létrejöttére nézve hasonló határozatot hozott a Curia III. polg. tanácsa 1910. június 1-én 1252/1910. P. sz. 137. Alihoz, hogy a házasfelek maguk között megállapodnak arra nézve, hogy bizonyos ingatlant közösen megvegyenek, közjegyzői okiratba foglalt szerződésre szükség nincsen, mert az 1886. évi VII. t.-ez. 23. g-ának az ingatlan szerzésére vonatkozó b) alatti rendelkezése csak azokra az esetekre szól, amelyekben a házastársak egymás között egyik a másikától, de nem valamely harmadiktól közösen szerzendő ingatlanra vonatkozóan kötnek jogügyletet. (C. 1910. február 16. 5581. sz.) A szerződések tárgya. (T. 952—9G8. §-ai.) 138. Visszterhes ügyletnek tárgyát nem képezheti a be nem jegyzett czég átruházása. (C: 1906. márcz. 20. 250/905. sz.)