Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

38 A szerződések tárgya 139. A rosszhiszemű visszterhes szerző felelős az átruházónak az átruházáskori tartozásáért. (C. G. 135/1905. sz.) 140. Házasságon kivül együttélés létesítésére vonatkozó megállapodás és ígéretből azonban, még ha az a házasság kilátásba helyezésével történt volna is, birói utón érvényesíthető kötelem és kártérítési igény nem származik. (C. 1906. jun. 21. 1193/905. sz.) 141. Ha a gazdájával házasságon kivül együttélő gazdasszony munkabérét nem a házasságon kivüli együttélésre alapítja, erre nézve a turpis causa kifogása nem érvényesíthető. Bpesti itélőiábla: A kereseti előadás szerint felperes még 1873ban lépett az alperes szolgálatába s két éven át az alperes neje életében teljesitett szolgálatot a kialkudott havi 16 korona bérért. Állította ugyan felperes, hogy cselédbérét még erre az időre sem kapta meg, az erre az időre járó összeget azonban keresetbe nem vette. Vitatta továbbá felperes, hogy alperes nejének 1875-ben bekövetkezett halálát követő időn tul az alperes sem havi bérét ki nem fizette, sem más fizetést neki nem adott s az igy visszatartott bér fejében vett keresetbe 20.880 koronát. Felperes nem tágadta alperesnek azt az állítását, hogy már az alperesnél léte negyedik évében született házasságon kivül az első gyermeke, melyet még hat gyermek követett s minthogy tanuk ezt a viszonyt házasságon kivüli együttélésnek tartották; minthogy fel se tételezhető, hogy ha felperesnek házasságon kivül született gyermekei nem az alperessel való együttélésből származtak volna, alperes a felperest házánál megtűrte s gyermekeivel együtt magánál tartotta volna, megállapítható tényként az, hogy a peres felek között a házasságon kivüli együttélés évek hosszú során át tartott s felperesnek abból az előadásából, hogy bérét alperes nem fizette, következtethető, 'hogy a belső viszony már az alperes neje elhunyta után kezdetét vehette. Még ha az alperes neje életében a felperes s az alperes között a szolgálati viszony fenforgott is, az előadottaknál fogva kétségtelen, hogy ez a viszony alperes neje elhunyta után megszűnt s habár a házasságon kivüli együttélés kezdete naptári határozottsággal nem is állapitható meg, kétségen kivül áll az, hogy felperes követelése annak ellenére, hogy maga azt cselédbérnek nevezi, nem cselédbér, hanem a házasságon kivüli együttélés ideje alatt teljesitett munka bére és e szerint a házasságon kivüli együttélésből származhatott vagyonjogi igény. Nem lévén a kereseti követelés cselédbér, felperes vélt igényének érvényesítése polgári peres útra tartozik (1905. január 17-én 906/1905. I. M. sz. és 101.052/111. B. 904. B. M. sz. alatt kelt minisztertanácsi határozat) s ezért alperesnek a bíróság hatásköre ellen emelt kifogása alaptalan.