Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Szerződések alakja 29 103. Kártyázás czéljából, nem kártyázó harmadik személy által váltón adott kölcsön, nem esik a tnrpis causa tekintete alá. (C. 1906. január 4. 1394/1905.) 104. Az a megállapodás, amely szerint felp. alperest varrógépeinek ügynöki uton árusítására alkalmazván, 1000 korona kötbér terhe mellett kiköttetett, hogy alperes ennek a viszonynak megszűnte ntán egy évig hasonló ügyletekkel nem foglalatoskodhatik, törvénybe, vagy a jó erkölcsökbe nem ütközik, de szorosan véve kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető és igy arra nézve nem nyerhet alkalmazást a keresk. törvénynek az a rendelkezése, liogy a kötbér összege semmi korlátozásnak alávetve nincs; egyébként pedig a kötbér a bekövetkezett kártól vagy haszontól független és ha ahhoz az érdekhez mérten, aminek biztositására kiköttetett, aránytalanul magas, a biróság által megfelelően mérsékelhető; ámde az, hogy közelebbről mi ez az érdek, hogy ehhez az érdekhez mérten a kötbér aránytalanul magas, és ha igen, a megfelelően mérséklendő kötbér mit tesz ki, egyaránt ténykérdés. (C. 1905. augusztus 29. G. 71. sz. a.) 105. Ámbár a közigazgatás a bordélyházakat megtűri, ez az intézmény mégis a jó erkölcsökbe ütközik, mint ilyen, érvényes ügyletek tárgyát nem képezheti, az ily ügyletekből származó igény bíróilag nem érvényesíthető. (C. 1905. okt. 20. I. G. 526.) 106. A vakok által kötött jogügylet érvényességéhez, amenynyiben azok annak megkötésénél személyesen jártak el, az 1874. évi XXXV. törvényczikknek a B) alatti adóslevél kiállításakor (1883-ban) hatályban volt 54. §-ának d) pontja szerint közjegyzői okirat kívántatott. Ennélfogva igaz, hogy a felperes és a teljesen vak alperes között a B) alatti adóslevél szerint kir. közjegyző alkalmazása nélkül és alperes személyes közbenjárása mellett kötött jogügylet érvénytelennek tekintendő, a B) alatti magán-adóslevél pedig, még ha valódisága bizonyítva volna is, bizonvitékul el nem fogadható. (C. 6851/1890. sz. — Azonos: Curia 6559/1891. sz., Curia 263/1890. sz.) 107. Téves a törvénynek olyan magyarázata, hogy a házasfelek között vagyoni viszonyaik szabályozása tárgyában kötött jogügylet érvényességéhez megkívántató közjegyzői okirat nem szükséges akkor, ha tényleg különváltan élnek és egymással válóperben is állanak. (1886: VII. t.-cz. 22. §.) (C. I. G. 348/1897. sz.) 108. Azon ügylet érvényességéhez, amely szerint a férj neje részére a természetiben való eltartás helyett havi tartásdíjnak megfizetését kötelezi, közjegyzői okirat szükséges. (1886: VII. t.-cz. 22. §. a) p.) (C. I. G. 381/1897. sz.)