Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

28 Szerződések alakja az elsőbiróság helyt adott, a másod- és harmadbiróság azonban marasztalta az adóst. (C. 1904. decz. 15. 259/1904.) 100. Ha a követelés részben bíróilag nem érvényesíthető, más intézkedés hiányában, a teljesített fizetések elsősorban a per utján érvényesíthető követelésre teljesítetteknek tekinthetők. Be lévén bizonyítva, hogy alperes tartozása az alperesnek a felperessel folytatott tőzsdei árkülönbözeti ügyletekből ered s mint ilyen birói uton érvényesíthető követelést még akkor sem képez, ha az összeszámoláskor adott váltót kiegyenlítés, illetve fizetésül adta, mert a váltóba foglalt követelés elismerése az eredeti jogalap jogi természetét el nem enyészti. Az állandó birói gyakorlat által elfogadott jogszabály szerint a tőzsdei árkülönbözetből eredő követelések birói uton nem érvényesíthetők ugyan, de nem esik ugyanezen elbírálás alá az az eset, ha valaki az ily jogi természetű ügyletekre bizonyos összeget előlegül vesz fel, mert ilyenkor az eset körülményeiből kell megbírálni, hogy az adott szolgáltatás visszakövetelhető-e vagy nem? (C. 1905. okt. 20. 4087/1904.) 101. A versenyszabadság korlátozása a jó erkölcsökbe csak akkor ütközik, ha a korlátozás az illető fél létfentartásának lehetőségét támadja meg, vagy oly mérvű és természetű, hogy a közönség érdekeit veszélyezteti. A kir. ítélőtábla: Alaptalan az a panasz is, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett annak kimondásával, hogy a versenyszabadság korlátozása a jó erkölcsökbe csak akkor ütközik, ha a korlátozás az illető fél létfentartásának lehetőségét támadja meg, vagy oly mérvű és természetű, hogy a közönség érdekét veszélyezteti. Alaptalan pedig ez a panasz azért, mert nincs oly jogszabály, mely szerint a versenyszabadság bármily korlátozása feltétlenül, tehát oly esetben is a jó erkölcsökbe ütköznék, midőn a fogyasztó közönség érdekeit biztositó szabadversenyt egyáltalán nem zárja ki s a fogyasztó közönség megkárosítására nem irányul s a létfentartás alapját sem vonja el a szerződő féltől; a jelen esetben pedig, miként ezt a felebbezési bíróság is kifejtette, a szerződésnek kérdéses pontja az eladott üzlettel egyedül alperesnek bizonyos területen belül a felperessel való versenyzését tiltotta el s igy a közönség érdekeit biztositó szabadversenyt nem zárja ki, de alperes létfentartásának lehetőségét sem támadja meg. A felülvizsgálati kérelem ezek szerint alaptalan lévén, alperes azzal elutasittatott. (1905. május 5. 1905. II. G. 32.) 102. A már teljesedésbe ment szerződés abból az okból, mert az ezélzatánál fogva a közerkölcsiségbe ütközik, a szerződés tárgyát átruházó által, ki a szerződés fentebbi minőségének tudatában volt, nem hatálytalanítható. (C. 1905. jan. 19, 2438/1904. sz.)