Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Ki Szerződések megkötése 61. Az a kijelentés, hogy alperes a felperesnek követelését jogosnak el nem ismeri ugyan, de azt részletekben hajlandó megfizetni, nem tekinthető oly határozott jogelismerésnek, mely marasztalására jogszerű alapul szolgálhatna, ha felperes az ajánlatot a maga egészében el nem fogadta s igy köztük egyező megállapodás létre nem jött. (C. I. G. 779/1904. sz.) 62. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint ügyleti lekötelezés nemcsak kizárólag és az egész ügyletet magában foglaló írásbeli vagy szóbeli kijelentés által, hanem esetleg olyan külsőleg nyilvánuló egyéb cselekmények által is létesülhet, amelyek jogilag alkalmasak annak megállapítására, hogy az illető ügyleti lekötelezés létre jött. (C. 1906. márcz. 22. I. G. 584/1905. sz.) 63. Készpénzre irányuló követelésnél elégséges annak a jogügyletnek vagy ténynek kereseti alapul való megjelölése, amelyből az alp. fizetési kötelezettsége keletkezett és a bíróság feladata, hogy az érvényesített követelés alapját az anyagi jog szabályainak megfelelően minősítse. (C. 1906. márcz. 1. G. 527/905. sz.) 64. Midőn magának az okiratnak tartalmából kitűnik az, hogy mi volt a jogügylet megkötésében résztvevő feleknek akarategysége s a perben nem kéretett annak megállapítása, hogy a felek az okirat kiállítása után oly egyértelmű kijelentést tettek volna, hogy az okiratban foglalt ügyletet hatályon kivül helyezik s ettől eltérő uj ügyletet létesítenek: nincsen helye annak, hogy a per egyéb adataiból állapittassék meg, mi volt a felek akarategysége. (0. 1906. április 9. I. G. 646/1905. sz.) 65. Anyagi jogszabálysértés okából azért emel panaszt az alperes, mert az általa fuvarozott felperesek (czigányok) hangszerei, szekerének állítólag az ő gondatlan eljárása miatt történt feldőlése folytán megrongálódván, felp.-nek ebből származó kára iránti felelőssége megállapittatott, holott a felebbezési bíróság ténymegállapítása szerint alperes a kérdéses fuvarozás alkalmával öntudatlan ittas állapotban volt, mely állapota a felperesek részéről történt leitatása folytán jutott. Alperesnek ez a panasza nem fogadható el alaposnak, mert kiemelésével annak, hogy a felebbezési bíróságnak e részben panaszszal meg nem támadott Ítéleti tényállása nem tartalmaz ténybeli megállapítást arra nézve, hogy az alperest a felperesek itatták le s ekként erre a ténykörülményre felülvizsgálati panasz nem állapitható, a felebbezési bíróság nem követett el jogszabálysértést a panaszolt Ítélet döntésével, mert a jogszabály az, hogy azt, aki szeszes italok túlságos élvezése miatt vesztette el mulóan öntudatát, csupán akkor nem terheli az ilyen állapotban elkövetett károsító cselekményért való felelősség, ha