Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Szerződések megkötése 17 hibáján kivül jutott ily állapotba. (Szegedi T. 906. febr. 16. 1905. G. 265. sz.) 66. Az 1898:11. t .-ez. a munkaadó és munkások szabad szerződési jogát s illetve ezt kifejező akarat nyilvánítását csak az érvényesítés körüli eljárás szabályozása szempontjából köti bizonyos alaki előfeltételekhez, de egyébként azt nem korlátozza, mert a hivatott törvény 8. §-a szerint, ha a megállapodás nem a törvény értelmében előirt alakban jő létre és illetve foglaltatik írásba, ennek csak az a következménye van, hogy a szerződés közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető, tehát nem hatálytalan, hanem a törvénynek megfelelő szerződésben kikötött jogoknak törvényben biztosított gyors és kivételes érvényesítésben nyilvánuló előnyeit nélkülözi és e szerint a rendes bíróság előtt szabadon érvényesíthető. (Nagyváradi T. 1907. jan. 31. 1906. G. 178. sz.) 67. Terjedelmesebb birtokra vonatkozó hosszabb tartamú haszonbéri szerződések kötésénél, ha a felek az ügyletnek írásba leendő foglalásában egyeztek meg, arra való tekintettel, hogy a szerződés részletes feltételeinek Írásban megállapítása körül is még mindig támadhatnak a felek közt lényegbe vágó eltérések, a felek szándékául rendszerint az fogadandó el, hogy a felek akarata a szerződés írásba foglalásának kikötésénél arra irányult, hogy a szerződés csakis annak irásba foglalásával és aláírásával vétessék megkötöttnek, s így a felperesi tanuk abbeli vallomásának, hogy a szerződés érvényéhez annak irásba foglalása kikötve nem lett, a dolog természete szerint jelentőség nem tulajdonitható. (C. 1908. február 5. 3314/907. sz.) 68, A honosság közjogi és nemzetközi ama jelentőségénél fogva, hogy a magyar honosra a hazai törvény kötelező és hogy a honosság pusztán a külföldön ideiglenes tartózkodással meg nem szűnik — a magyar honosok között külföldön létrejött és a hazai bíróság előtt érvényesített közönséges magánjogi jogügyletek, tehát a kölcsönszerződések is, érvényesek, ha azok csak hazai törvény alaki és anyagi rendelkezéseinek felelnek is meg, és a magyar honosokra nézve külföldön létrejött ilyen jogügyletek iránt a hazai bíróság előtt az állandóan követett gyakorlat az, hogy az ilyen jogügyletek a szerint, amint ez a jogügylet érvénye mellett kedvezőbb, a hazai vagy az illető külföldi törvény alkalmazásával bírálhatók meg. (C. 1900. jan. 20. G. 423/899. sz.) 69. Ha a felek világosan Írásbeli szerződés kötésében egyeztek meg, a szerződés annak irásba foglalása és aláírása előtt megkötöttnek nem tekintetvén, ha az Írásbeli szerződés nem készült el, a szerződés az osztr. ptk. 884. §-a értelmében megkötöttnek nem Döntvény. Magánjog II. 2