Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)
A szolgáltatás tárgya 189 hogy a végrehajtási jog- — a kereseti követelés „minőségére és jogczimére" való tekintet nélkül az ítélet jogerőre emelkedésétől számitott és semmi körülmények által félbe nem szakitható rendes magánjogi elévülési határidő alatt évül el; tekintve végül, hogy a végrehajtási törvénynek ezt az intézkedését az 1883: XXV. t.-cz. nem változtatta meg: mindezeknél fogva nem szenved kétséget, hogy az 1883: XXV. t.-cz. 19. §-ában megállapított rövidebb elévülési idő a biróilag megítélt kamatokra nem alkalmazható. Kelt Budapesten, a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1895. évi ápril hó 19-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 7-én tartott teljes ülésben. 542. Vesztett haszon büntető perben. Tekintve, hogy d vádlottak által ellopott két sapka megkerülvén, T. A. károsnak viszszaadatott, más kárt pedig káros, melynek büntető uton való megítélése helyt foghatna, ki nem mutatott, mert az elmaradt haszon ilyennek nem tekinthető: annálfogva az elmaradt haszon czimén megítélt kárnak mellőzésével, vádlottak az elsőbiróság által megállapított határidő és feltételek mellett káros részére után járási költség czimén egyetemlegesen 20 korona megfizetésére köteleztetnek. Az elmaradt haszon iránti igénvével káros a polgári perutra utasittatik. (C. 1900. jan. 30. 4568/1899. sz.) 543. Felp. a baleset folytán válván teljesen keresetképtelenné, kártalanítási igényének az életfogytáig való életjáradék felel meg, az elsőbiróság tehát helytelenül korlátolta ezt az igényt felp. 60 éves koráig és mert az 1874:XVIII. t.-cz. 4. §-a a fenforgó joghasonlatosságnál fogva az ipari üzemben bekövetkezett balesetnél is alkalmazandó s így tekintettel arra, hogy alp. mint vállalkozó, foglalkozásánál fogva ki van téve az anyagi veszteségek esélyeinek, felp. megfelelő biztosíték nélkül oly helyzetbe juthat, hogy megítélt követelésére fedezetet nem talál, miért is alp. biztosíték letételére volt kötelezendő. (C. 1903. febr. 13. 400. sz.) 544. Az alsóbiróságok által helyesen kifejtettek szerint a vastartóknak keresztvasakkal ellátására felp. volt ugyan kötelezve, minthogy azonban a szakértők nyilatkozata szerint, amit S. G. tanú vallomása is támogat, az első boltív megrepedését nemcsak a keresztvasak hiánya, hanem a betonmunkának rendszertelensége is okozta, amely kizárólag az alp. mulasztására vezethető vissza; minthogy továbbá az esetben, ha a per tárgyát képező kárt mindkét fél mulasztása idézi elő, azt a peres felek egyenlően viselni tartoznak: mindkét alsóbíróság ítéletének megváltoztatásával a szak-