Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

138 A szolgáltatás trágya 539. A felebbezési bíróság- ítéletében azt állapította meg, hogy amiatt, mert a tüz által elpusztított gazdasági épület helyett emelt uj épület 7 öllel rövidebb, alp.-nek kára nincs. Minhogy pedig ott, ahol kár nincs, még ha tényleg szerződésszegés esete forog is fenn, kártérítésnek nincs helye, a felebbezési bíróság azzal sem sértett jogszabályt, hogy felp. kártérítési kötelezettségét meg nem állapította. (Győri T. 1901. okt. 3. G. II. 48. sz.) 540. A kártérítésre kötelezett fél a másik félnek nemcsak a tényleges kárt, hanem azt az elmaradt nyereséget is megtéríteni tartozik, amelytől a szerződés be nem tartása miatt esett el, ennek a mértékét pedig az a valószínű előny adja meg, amelylyel a szerződés betartása esetén t a szerződésben sértett fél vagyona növekedett volna; az tehát, hogy ez a nyereség a kárt szenvedő részéről még további befektetést igényelt, amennyiben ezt az igény alapjául szolgáló szerződésszegés következményekép nem teljesíthette, a megtérítés kötelezettségére nem lehet befolyással. Azon szoros kapcsolatnál fogva pedig, amelylyel ez a remélt nyereség a szerződés tárgyához fűződik, a kár kimutatására az sem lehet befolyással, hogy ezt a nyereséget a felp. egy más szerződéssel is elérhette volna, az alp. kötelezettségét tehát az sem érintheti, hogy kapott-e vagy kaphatott volna-e felp. más földet feles mivelésre. (Bpesti tábla 1902. márcz. 6. I. G. 340/1901. sz.) 541. C. 62. sz. döntvénye. (Bíróilag megítélt kamatok elévülése. Az 1883-XXV. t.-cz. 19. §-ának a kamatoknak elévülésére vonatkozó intézkedése alkalmazható-e a bíróilag már megítélt kamatokra is? (275/1895. V. számhoz.) Határozat: Az 1883: XXV. t.-cz. 19. §-ának a kamatok elévülésére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható a bíróilag megítélt kamatkövetelésre. Indokok: Az 1883: XXV. t.-cz. első bekezdése értelmében a kamatok elévülésének ideje azon esztendő végével kezdődik, melyben a kamatok jogilag követelhetők lettek. A törvény e rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az abban megállapított rövidebb elévülési idő csakis a kereset alapját képező kötelmi viszonyból származott kamatköveteléssel szemben érvényesíthető. A perben hozott marasztaló ítélet nem szünteti meg ugyan a keresetileg érvényesített igényt, de azt mégis a birói megállapítás kötelező jellegével ruházván fel, ezáltal az eredeti kötelem mellé egy uj, ez utóbbitól alakilag független kötelmet létesít, mely mint ilyen, egyéb jogi sajátságai mellett önálló elévülés tárgyát képezi, s tekintve, hogy az 1881: LX. t.-cz. 23. §-a az itéletileg megállapított igény elévülésére nézve különleges szabályokat állit fel s kimondja,