Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

A szolgáltatás tárgya 137 C: Az 1877:VIII. t.-cz.-ben megszabott mértéken felül kikö­tött és megfizetett kamatok, habár azok a most idézett törvény ha­tályba lépte után járnak is le és nem jogérvényes Ítélettel, sem peregyezségileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a per­ben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesz­tésére rendszerint be nem számithatók. Az ingatlanra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvényes kamatértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lero­vására be nem tudhatók. Indokok: Az 1877: VIII. t.-cz. 5. §-ának első bekezdése szerint az ezen törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatoknak visszafizetése nem 'követelhető. Az ezen szakasz második és harmadik bekezdéseiben az előre levont kamatok tekintetében tett azon intézkedés, hogy a félévet meghaladó időre vagy az ezen törvény­ben meghatározott mértéken felül bármely időtartamra előre levont ikamatok a tőkéből levont összegnek tekintetnek, mint kivételes intéz­kedés csak megerősiti az első kikezdésben foglalt szabályt. De ezen törvény intézkedéseinek, különösen pedig a 3. és 4. §§-oknak egybe­vetéséből kitűnik, hogy a törvényhozás a 8%-nál magasabb mérték­ben kikötött kamatokra nézve csak a birói segélyt kívánta megta­gadni. Ezekből folyólag, miután kétséget nem szenved az, hogy a törvényben megszabott mértéken felül kikötött, de önkéntesen meg­fizetett kamatoknak visszafizetése nem követelhető, a visszafizetés és beszámítás közti különbség pedig a fenforgó kérdés eldöntésére lé­nyeges befolyással nincs: önként következik, hogy az ily önkéntesen megfizetett kamatok a tőkébe be sem számithatók. Hasonlóképp nem képezheti beszámítás tárgyát azon évi haszon sem, melyet a hitelező a jogérvénytelen zálogszerződós következtében biríaliásába Ikerült zálogtárgyból húzott; mert vagyonjogi szempontból az, hogy a tör­vényes mértéken tul kikötött és megfizetett kamat pénzben vagy egyéb értékben lett szolgáltatva, különbséget nem tesz; minthogy mindaddig, mig a jogérvénytelen zálogszerződés következményei meg­szüntetése végett annak semmisnek nyilvánítása nem kéretik, az ennek alapján elvett vagyoni előny is a kikötött és már megfizetett kamattal egy tekintet alá esik. Ezeknélfogva s különösen annak is tekintetbe vételével, hogy az 1883: XXV. t.-cz. megszabta azon mó­dot és eljárást, mely miatt az uzsoráskamat miatt vagyoni hátrányt szenvedő adós magának elégtételt szerezhet; ezen különleges eljárásra vonatkozó határozmányok azonban az 1883: XXV. t.-cz. 12. §-ában feltételezett eset kivételével a polgári bíróságnál alkalmazást nem nyerhetnek, ki kellett mondani, hogy a törvényben megszabott, mér­téken felül kikötött és megfizetett kamatok, ha azok az 1877: VIII. t.-cz. hatályba lépte után jártak is le, a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számíthatók és hogy a törvénytelen elzálogositási ügyleteknél a zálogtárgynak a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. (A C. polg. szakosztályainak 1885. ápr. 14-én tartott teljes üléséből.) 24. sz. dönt­vény 7562/1884. és 8161/1884. számokhoz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom