Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

136 A szolgáltatás tárgya pírban adandó vissza, amelyben az letétetett, amiből következik, hogy annak az értékpapírnak szelvényei, illetve a takarékpénztári könyvre betett tőkének a kamatai a letevőt illetik. (C. 1892. jun. 3. 9824. sz.) 535. A biztosítéki okirat ebbeli minőségénél fogva egymagában véve az azt kiállítónak fizetési kötelezettségének megállapítására jogszerű alapul nem szolgálhat. Aki okiratilag egyetemleges kötelezettséget vállal váltók melletti meghatározott összegű hitel erejéig, és pedig kifejezetten arra való tekintet nélkül, hogy a hitelre vonatkozó váltókon elfogadói vagy egyéb minőségben fordul elő és hogy a váltók óvatolva lesznek-e vagy nem, köztörvényi perben sikeresen nem védekezhetik azzal, hogy ő a kiszolgáltatott hitelben tényleg nem részesült, és hogy az óvást elmulasztván, ez által a váltói előzői ellen netáni váltói visszkereseti joga elenyészett. (C. I. G. 196/1899. sz.) 536. A biztosíték jogi természetével nem ellenkezik az, hogy a biztosíték tárgya valamely a biztosítékot nyújtó részéről adósként kiállított adóslevél legyen; az ekként kapott adóslevél tehát arra nézve, akiknek biztosítékul adatott, megtartja biztosítéki minőségét, és igy köztörvényi uton nem válik önálló követelés jogi alapjául, hanem ugyanaz első sorban netáni követelését köztörvényi uton csak magából abból az ügyletből és ennek eredményéhez képest érvényesítheti, amely ügylet fedezetére a biztosíték adva volt. (C. 9589/1899. sz.) 537. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a hitelező olyan esetben, ha a tőkekövetelését adósától felveszi, a hátralékos kamat iránt utóbb követelést csak akkor támaszthat, ha a kamat iránt ezt a követelését a tőke kifizetésénél kifejezetten fenntartotta; ebből tehát jogilag következik, hogy ha a hitelező a tőke lefizetésénél kifejezetten csak különlegesen az időhatár szerint és számszerűen meghatározott kamatra nézve tartotta fenn követelési jogát, az ekként fentartott kamatnál többet utóbb az adós ellen nem követelhet és igy a hitelezőnek az ilyen kamat meghatározásánál netán előfordult számítási tévedése egyáltalában menthető nem lévén, az a tévedés utóbb az adós hátrányára nem is szolgálhat, következésképen a tévedés és ennek menthetősége iránt a netáni bizonyítás eredménye az ügy érdemére befolyással nem lehet. (1901. febr. 6.1. G. 599/1900. sz.) 538. A legmagasabb törvényes mértéken felül önként fizetett kamat beszámítása és visszakövetelése.