Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

184 A szolgáltatás tárgya 525. Oly esetben, melyben a szerződő felek valamelyikére nézve a fennálló törvényes rendelkezések értelmében a szerződés érvénye hatósági jóváhagyástól függ, erre vonatkozó külön kikötés hiányában is az illető szerződésből a másik szerződő fél csak ugy érvényesíthetvén jogokat, ha ez a jóváhagyás tényleg bekövetkezett, az a későbbi szerző, aki ennek tudatában szerezte meg az ilyen feltételes joghatályu szerződésben foglalt jogokat, nem követelhet saját jogelődétől kártérítést azon az alapon, hogy a szerződés jóvá nem hagyatott. (C. L/1899, sz.) 526. Az óvadék, mint ilyen, csak valamely követelés biztosítására szolgál; következésképen a szerződésből eredő jogok biztosítására adott óvadék esetén az óvadékot adó fél pusztán a szerződésszegés következtében nem veszti el az adott óvadékot a másik fél javára; hanem ez utóbbi csak ahhoz nyer jogot, hogy az óvadékot a szerződésből keletkezett követelésének megtérítésére fordítsa. Midőn tehát a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint nem vitás, hogy a peres felek között a szerződés teljesedésbe nem ment; ellenben nem tűnik ki az, hogy az alperes a szerződés nem teljesítése következtében valami kárt szenvedett és hogy a felperesek ellen a szerződés nem teljesítése miatt bármely követelést formálna: az alperesnek az óvadék megtartásához jogczime egyáltalán nincs; amiért is a jelen perben teljesen közömbös az a kérdés, hogy a szerződés melyik peres fél vétkessége következtében nem ment teljesedésbe? (C. 1902. június 17. G. 212/902.) 527. A letett óvadéki értékre a letevő nem veszti el tulajdonjogát, hanem ez a tulajdonjoga csak az óvadékra jogosított érdekében és csak az óvadékkal biztosított ügylet tekintetében csupán korlátoltatik, következésképen ama érték felett az illető jogosított sérelme nélkül a letevő korlátlanul rendelkezhet és arra ilyen mód-on harmadik személyek jogokat hatályosan szerezhetnek. (Curia 1901. okt. I. G. 241. sz.) 528. Az óvadék jogi természeténei fogva a szerződés biztosítására szolgálván, külön kikötés nélkül egyszerűen meg nem tartható, hanem csak az egyébként jogszerű követelés kielégítésére használható fel; az a szerződési kikötés tehát, hogy az óvadék meghatározott esetben elvész, a kötbér természetével bir; éppen ezért szorosan magyarázandó, vagyis a szerződésben ki nem fejezett esetre ki nem terjeszthető. (C. I. G. 216A902. sz.)