Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

128 A szolgáltatás tárgya 19. §-ában a kamat elévülésére vonatkozó rendelkezés alkalmazást nem nyerhet. A vevőnek átadott ingatlannak hasznai a ki nem fizetett vételár egyenértékének tekintendők. (C. I. G. 494/1906. sz.) 491. Abból a körülményből, hogy a szerződés arra az eshetőségre, ha a telekkönyvi akadályt huzamosabb idő elteltével nem hárítják el, a kamatfizetésről nem intézkedik, még nem következtethető az, hogy felperes, illetve jogelőde a 8380 o. é. forintos vételárhátraléknak 1885. október 1. után elvont esetleges hasznáról alperesek javára lemondott volna, hanem legfölebb az, hogy a peres felek a vételügylet megkötésekor azt az eshetőséget, hogy a telekkönyvi állapot tiz esztendeig nem lesz rendezhető, fel sem tételezték és ezért megállapodásukat erre az eshetőségre ki sem terjesztették. Ellenben abból a nem vitás körülményből, hogy alperesek az ingatlan tehermentesitése ellenében, a vételárnak 8380 o. é. forintos hátralékát már 1885. október 1-én tartoztak volna kifizetni és abból az ugyancsak nem vitás tényből, hogy alperesek a megvett ingatlant birtokukba vették és annak hasznait 9 éven és 7 hónapon át élvezték, joggal tehető fel, hogy felperes a vételár hátralékának hasznáról 1885. október 1-től kezdve le nem mondott, ahhoz való joga tehát fennáll. (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1898. nov. 7-én I. G. 297. sz.) Az a körülmény tehát, hogy a kereset kifejezetten nem erre, hanem késedelmi kamat megtérítésére irányul, a kereset elutasítására okul annál kevésbbé szolgálhat, mivel a kereset lényegében az elvont haszon megtérítését czélozza, melyet akkor, amikor nem egyéb vagy nagyobb kártérítésről van szó, a törvényes kamat pótol, a kereseti kérelem tehát lényegében az elvont haszonra irányul. (G. 1907. január 22. I. G. 537/906. és 1907. január 30. 616/1906.) 492. Olyan esetben, midőn a szerződésben a törvényes kamatlábnál kisebb kamatláb köttetett ki, fizetési késedelem esetén a fizetési késedelem beálltától kezdve a törvényes kamat követelhető. (C. 1907. április 23. I. G. 127/1907. sz.) 493. Visszatérő időszakokban fizetendő járadék után kamatot nem követelhetni. (C. 1906. ápr. 10. I. G. 654/905. sz.) 494. Az a körülmény, hogy a tőke felvételét igazoló okiratban nem foglaltatik a kamatok iránt fentartás, nem zárja el a hitelezőt annak bizonyításától, hogy a nyugta kiállítása alkalmával a kamathoz való követelését szóbelileg fentartotta. (C. 1905. febr. L G. 518/1904. sz.)