Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Kötelmek tartalma 123 469. Több vagylagos teljesítési idő kikötése esetében, annak következtében, hogy az egyik teljesítési idő feltétele lehetetlenné vált, a másik teljesítési idő hatályát nem veszti, következésképen a hitelező nem követelhet azonnali teljesítést, hanem köteles a másik, vagyis a végső határidőt bevárni. (Osztr. ptkv. 902. §.) (Erd. e.) (C. I. G. 453/1903. sz.) 470. Tekintve, hogy felperes az által, hogy a 6 •/. alattival alpereseket az 1898. évi április 1-től esedékes váltságárrészleteknek és ármentesitési költségeknek késedelmi kamatokkal 1898. augusztus végéig a nagybecskereki kir. adóhivatalnál befizetésre azzal a kijelentéssel hivta fel, hogy ellenesetben e hátralékok per utján fognak behajtatni, a szerződésben alapuló jogainak elsejét — habár nem egész terjedelemben — gyakorolta és igy választási jogával már élt; tekintve továbbá, hogy felperes ez által szerződésadta egyéb jogairól lemondottnak veendő és az általa igénybe vett módtól a peres felek között létező kölcsönös szerződési viszonynál fogva el sem térhet, e szerződés megszüntetését a fizetési késedelem, illetve nem fizetés indokából annál kevésbbé követelheti, mert nem tagadta azon alperesi állítás valóságát, hogy alperesek a felhívás következtében a nagybecskereki adóhivatalnál fizetés teljesítése czéijábói megjelentek, azonban az adóhivatal a fizetés felvételét annál az oknál fogva, mert felperes azt megtiltotta, megtagadta; alperesek tehát a 6 ./. alattiban foglalt felhívásra tekintettel, késedelmes fizetőknek sem tarthatók. (C. 1900. ápr. 19. 325. sz.) 471. Megosztható teljesítés esetében a kötelezettség az összes részletek teljesítésére irányulván, azok bármelyikének nem teljesítése esetében a teljesítést megtagadó fél részéről szerződésszegés forog fenn, amely a K. T. 352., 453. §-ai értelmében a másik szerződő felet az ügylettől való elállásra általában, tehát az összes, még részéről nem teljesitett részletek tekintetében is feljogosítja. Minthogy pedig felp. az első részteljesítés, az első vaggon burgonya átvétele tekintetében késedelembe esett, vele, mint szerződésszegővel szemben, az alp. jogosítva volt az ügylettől egészben, tehát a további két vaggon burgonya szállítása tekintetében is elállani, alp. elállásának ez a jogossága pedig a felp. kárigényének a megállapítását kizárja. (C. 1900. jun. 12. G. 79. sz.) 472. A felp. azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett az által, hogy alp.-eknek a kamatfizetésben nyilvánvaló késedelme ellenére nem alkalmazta a szerződésnek a késedelem esetére szóló rendelkezést. Azonban ez a panasz alaptalan azért, mert tekintettel arra, hogy a felek a kamatfizetésre naptárilag meghatározott napot ki nem kötöttek, helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az alp.-eknek azt az eljárását, hogy a félévenkint előre fizetendő kamatot az időközben