Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)
Kötelmek tartalma 121 455. Az elvállalt szerződési kötelezettség rendszerint az iránt külön felhívás nélkül teljesítendő, az a körülmény tehát, hogy a kötelezett fél a másik fél részéről a teljesítésre fel nem szólittatott, az előbbinek kártérítési kötelezettségét meg nem szünteti. (C. I. G. 482/1900. sz.) 456. Amennyiben a jogosított kezéhez való szerződésszerű teljesítést valamely jogilag számbavehető akadály hátráltatja, a szerződésszerű teljesítés hatályával bír az, ha a kötelezett a teljesítés tárgyát, amennyiben ez lehetséges, bírói letétbe helyezi. (C. 1900. jan. 10. G. 525/1899. sz.) 457. A hitelező a pénzbeli tartozások teljesítése iránt, a forgatható vagy bemutatóra szóló papirokon alapuló tartozások kivételével, az adóst felhívni nem tartozik, és a hitelezőnek ugyanilyen tartozás esetében sem jogában, sem kötelességében nem áll az, hogy a fizetésnél az erre vonatkozó elismervényen kivül a fizető részére engedményt vagy tulajdonjogot elismerő nyilatkozatot állítson ki. (C. I. G. 400/1903. sz,) 458. Az adóst kétségtelenül megilleti as a jog, hogy a hitelezőtől az annak részére teljesített fizetésről nyugtatványt követelhessen. Arra nézve, hogy a jogszerűen követelhető nyugtatvány kiállítása körül felmerült költséget, különösen pedig a nyugtabélyeg terhét ki viselje: első sorban a felek megállapodása az irányadó. (C. "»902. május 15. 309. sz.) 459. Posta utján történő fizetés esetében a pénz elküldése az ezt küldő adós és nem a hitelező veszélyére történik. A postára feladott pénznek a hitelező által való tényleges megkapása tekintetében a postai feladó vevény magában véve bizonyítékot nem képez. (C. 1904. márczius 10. 504/1903. sz.) 460. A hitelező a fennálló kereskedelmi szokás értelmében a megérkezett pénzküldemény kézhezvételét levélben elismervén, ennek költségeivel az adóst meg nem terhelheti. (C. 1903. június 22. 1358/1902. sz.) 461. Valamely tüzetesen meghatározott szerződési szolgáltatás, ellenkező szerződési kikötés hiányában, minden külön felhívás nélkül, ott és akként teljesítendő, ahol és a miként a teljesítést az illető szolgáltatás természete megengedi és ama szolgáltatás iránt a szerződő feleknek a szerződésből kitetsző érdeke megkívánja. (C. I. G. 198/1900. sz.)