Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Kötelmek tartalma 119 Törvényeink és törvényes gyakorlatunk értelmében a károsítás alapját jogellenes cselekmény, vagy mulasztás képezheti. Felperes leányos szüzessége alperesek cselekménye által érintve lett, ezáltal bizonyos mérvben jövőjére is kiható erkölcsi kárt is szenvedett. Jelen esetben itélt dolog, hogy alperesek a felperes ellen jogellenes cselekményt követtek el, tehát a károsítás alapja kétségtelen. Bár a nőnek a szüzesség nem feltétlen kelléke, a mindennapi tapasztalat bizonyítja, hogy a szüzességét vesztett leány a megvetés egy bizonyos nemének van kitéve és férjhezmenetele — ami a nőnek természetszerű hivatása — meg van nehezítve; viszont az ily fogyatékos szüzességü leány is elérheti hivatásszerű czélját, a férjhezmenetelt, ha társadalmi állását tekintve jelentékenyebb vagyona van. Sz. M. egyszerű falusi asztalos leánya, aki mezei munkába jár napszámba; a tanúvallomások igazolják, hogy Sz. M.-nek a férjhezmenetelhez reménye nem lehet; de ha 5000 K vagyona lesz, akkor férjhez veszik. Vagyis Sz. M.-ra nézve az alperesek által megsértett jogrend akkor áll helyre, ha a vele tiltott dolgot elkövető alperesek őt a rajta ejtett sérelemnek megfelelő vagyoni kárára nézve kielégítik, mely kárt a kir. törvényszék 5000 K-val megfelelő módon talált megtérítendőnek. (6957/909. sz. a.) Győri T.: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. C: A kártérítési tőke összegét 2000 K-ra leszállítja. Indokok: Tekintettel a kk. felperes társadalmi állására, az alperesek vagyoni helyzetére s arra, hogy felperes nem is állította, hogy a kk. felperes a személye ellen alperesek által elkövetett bűncselekmény folytán testi épségében oly maradandó sérelmet szenvedett, amely őt foglalkozásában és keresetében hátrányosan befolyásolná, a C. a bűncselekmény által a kk. felperes női becsületében és erkölcsi integritásában s ezzel közvetve vagyoni érdekkörében okozott jogsérelem kárpótlásául 2000 K kártérítési összeg megítélését találta megfelelőnek; egyebekben a másodbiróság ítéletét hagyta helyben; mert alperesek a közös elhatározással elkövetett tiltott cselekményük által a felperesnek okozott vagyonjogi hátrányért egyetemleges kártérítési kötelezettséggel tartóznák; mert továbbá a felperes kereseti joga a tiltott cselekmény elkövetése után az alperesek ellen nyomban megnyílt és érvényesithetővé vált. (1910. június 2. 1672/910. III. p. t.) Kötelmek tartalma. A teljesités módja, helye, ideje. — Határidők. (T. 1107—1126. §-ai.) 450. Ha a kétoldalú szerződés teljesítésére a határidőt nem a telek állapították meg, hanem a bíróság, és a vevő a megvett in-