Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

118 Tiltott cselekmények Ennélfogva az ettől eltérő jogi álláspont elfoglalásával jogszabályt sértett meg a felebbezési bíróság (Szegedi T. 1900. decz. 18. G. 193.) 447. Az 1877 :XX. t.-ez. 170. §-a értelmében a közgyám helyettesíti a magángyámot és ennélfogva ugyanama t.-cz. 68. és 73. §-ainak rendelkezése értelmében felelős, még pedig az elévülési időn belül az önjoguvá vált gyámoltaknak is, mindazokért a károkért, amelyeket mulasztása által okozott, még pedig felelős közvetlenül a volt gyámoltaknak is, mert a közgyám az 1896:XXII. t.-cz. 63. §-a értelmében a községi elöljáróságnak tagja, mint ilyen pedig, a most idézett törvény 68. §-a értelmében, közvetlenül felelős az egyeseknek is mindazokért a károkért, amelyeket hivatalos eljárásában mulasztása által egyes egyéneknek okozott (C. 1900. ápr. 4. G. 85. sz.) 448. Köztisztviselő örökösének felelőssége. Marosvásárhelyi T.: A T. nem látta helyét az eljárás megszüntetésének, mert ez esetben az 1886: XXII. t.-cz. 95. §-át nem lehet alkalmazni. Nem lehet alkalmazni azért, mert az abban foglalt rendelkezések világosan azokra az esetekre vonatkoznak, amelyeknél a községi előljáró életben van. Halott ellen nem lehet helye fegyelmi eljárásnak, lanfnájltfogva & kártérítési kereset érvényesitésíe smc^ ahhoz az előkérdéshez kötve, hogy a fegyelmi hatóság előzetesen a felelősséget, a kereshetőséget kimondja, kitűnik ez a birák felelősségéről szóló 1871: VIII. t.-cz. 68. §-ának d) pontjából, ahol tisztán ki van mondva, hogy abban az esetben, ha a kártéritési keresetet a tisztviselő örökösei ellen inditják, tehát ha a tisztviselő meghalt, nincs helye annak, hogy a kereshetőséget előzetesen a fegyelmi bíróság mondja ki. Egyéb törvényes intézkedés hiányában ez a rendelkezés, mint hasonszabály, a községi elöljáróságra vonatkozólag is alkalmazást nyer. (1900. június 12. H. 4. sz.) 449. Erőszakos nemi közösüléssel a leánynak okozott vagyoni kárt a tettesek egyetemleg megtéríteni tartoznak. E kár abban áll, hogy a szüzességét elvesztett leány férjhezmenetele meg van nehezítve, hacsak társadalmi állásához képest jelentékeny vagyona nincs. Komáromi Tsz.: A büntető iratok szerint alperesek, mint tettestársak kk. Sz. M.-n erőszakos nemi közösülést hajtottak végre s felperesnek ez a megbecstelenitése Sz. M. lakóhelyén köztudomásúvá lett. Kérdés tárgyát tehát egyedül az képezheti, hogy alpereseknek ezen a Btk.-be ütköző, tehát tiltott cselekményéből ered-e felperes részére kereseti jog arra nézve, hogy alperesektől a vele szemben elkövetett meghecstelenitésből származható kárát, mint magánjogi igényt érvényesíthesse és egyáltalán mei iilhet-e fel felperesre nézve alperesek cselekményéből kár.