Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Tiltott cselekmények 11:? 421/a. A btkv. 292. §=a értelmében emberölés esetében, ha a megölt után oly személyek maradtak, kiknek eltartásáról gondos­kodni köteles volt: azok részére megfelelő kártérítés is megíté­lendő; az elhalt S1/? éves gyermeket azonban szüleivel szemben ily kötelezettség nem terhelvén, a szülők e czimen mit sem köve­telhetnek. (C. 1903. decz. 4. 4098/1903. sz.) 422. Többeknek törvény által tiltott cselekménye által oko­zott kárnál a kártérítési kötelezettség egyetemleges. (C. I. G. 239/1896. sz.) 423. A községi pénzek hűtlen kezeléséből származott pénztári hiányért első sorban a pénzkezelő tisztviselő lévén felelős, a fel­ügyelet kellő gyakorlásának elmulasztása miatt fegyelmi határo­zattal egyetemlegesen kötelezett ellenőr jogilag nem tekinthető oly adóstársnak, aki a pénztári hiánynak sajátjából megtérítése következtében a vagyon hűtlen kezelőjétől csak az aránylagos ösz­szeg erejéig birna visszkereseti joggal. A községnek az az eljárása, mely szerint a községi pénztár­ban talált pénzhiányból a hűtlen pénzkezelő ellen fennálló köve­telését átruházta arra, aki mint felelős ellenőr a pénzhiányt a sa­játjából fizette, nem vonható a községi vagyon elidegenítésének fogalma alá, amelyre nézve az 1886. évi XXII. t.-cz. 24. §-a sze­rint törvényhatósági jóváhagyás megkívántatik. (C. I. G. 290/903.) 424. Annak, aki másnak halálát okozta, kártérítési kötelezett­sége az elhunyt gyógykezeltetése és temetési költségein felül csak azoknak a kötelezettségeknek kártalanítására terjed ki, amelyekre a megölt a törvénynél fogva volt kötelezve; a kötelezettség nem terjed ki annak a megtérítésére, amihez a megölttől valaki annak kötelezettség nélküli önkéntes adománya után jutott. Gyermeket munkaképes atyjával szemben tartási kötelezettség nem terheli, és igy az atya csak munkaképtelenségének beállta esetén léphet fel tartás iránt gyermeke halálának okozója ellen. (C. 1904. február 25. 6635/1903. sz.) 425. Az a körülmény, hogy valamely tiltott cselekményt aka­ratának szabad elhatározásával nem biró egyén követ el, ez őt a cselekményéből eredő magánjogi felelősség terhe alól fel nem menti; amiből következik az, hogy a büntető bíróságnak oly hatá­rozata, melylyel a büntető eljárás a büntethető cselekmény bebi­zonyítása daczára a btkv. 76. §-ának alkalmazásával szüntettetik meg, nem zárja ki azt, hogy a tiltott cselekmény elkövetője ellen vagyonjogi követelések érvényesíttethessenek. (C. 1897. febr. 11. 1559/1896. sz.) Döntvény. Magánjog; II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom