Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Tiltott cselekmények 426. Az ágyas nem számitható azon hozzátartozókhoz, kik a btkv. szerint kártérítési joggal bírnának megölt szeretőjük haláláért. Törvénytelen gyermek ilynemű követelésre büntető uton csak ugy van jogosítva, ha a természetes apa tartási kötelezettsége előzőleg polgári uton megállapittatott. (C. 1887. máj 25. 6274/886.) 427. Emberölés esetén kártérítést csak azon személyek követelhetnek, kiknek tartásáról az elhunytnak gondoskodni törvényen alapuló kötelessége volt. Ilyenekként, külön körülmények igazolása nélkül, a szülők és testvérek nem tekinthetők. (C. 1888. november 2. 2617. sz.) 428. A serdületlen fiu, ki maga is mások gyámolitására szorul, szülei fenntartójának nem tekinthető, ennek halála által tehát anyja kenyérkeresőjét el nem vesztette. (C. 1890. jun. 6. 955. sz.) 429. Ama körülmény, hogy felperes fia segítségét elvesztette a gazdaság körül, nem ad kártérítési igényt, mert ezen segítség a gyermekek és szülői közti családi viszonyon alapszik s csak addig tart, mig a családtagok akarják. (C. 1891. január 21. 6380. sz.) 430. Kiütött fogai helyett a sértett fél az uj fogak betételével járó költség megtérítését is jogosan követelheti. (C. 1891. márcz. 10. 2938/1890.) 431. Az orgazda csak azon kár erejéig marasztalható a lopásban bűnösnek itélt egyénnel egyetemlegesen, mely kárra az ő ténykedése befolyással volt. (C. 1888. decz. 19. 3649. sz.) 432. Az elitélt akkor is köteles a meghalt gyermekeinek meghatározott korig tartásdijat fizetni, ha az anya és a gyermekek csekély ellátásban és nevelési járulékban mástól is részesülnek. (C. 1891. decz. 10. 4437. sz.) 433. A btkv. 292. §-a alapján a megöltnek hozzátartozója csak akkor igényelhet kártérítést, ha azon személyek közé tartozik, a kiknek eltartásáról a megöltnek gondoskodnia kellett. (Curia 1892. február 12. 6217/1902. sz.) 434. Amikor az alp. közegei az 1876: XIV. t.-cz. rendelkezései értelmében a parancsoló szükség kényszerítő hatása alatt előtérbe léptek, hogy a felp.-nek a járvány elfojtására hivatalos hatalmukkal és szakértelmükkel hathatós segédkezet nyújtsanak, már akkor szemben találták magukkal a bekövetkezett károsodásoknak igazi okát, a pusztító járványt, amely hogy a járványbizottság erélyes intézkedéseinek alkalmazása nélkül a felp. gyártelepére minő kö-