Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Harmadik személy javára kötött szerződés 93 345. Harmadik személy javára kötött szerződés alapján a harmadik szeméiy közvetlen jogokat szerezhet, mely jog a harmadik személy értesitésétől és elfogadásától is függetlenül már a szerződési nyilatkozat megvételével hatályossá válik és annálfogva a közvetlen szerződők akaratával sem hatálytalanítható, amiért is a harmadik személy perben állása nélkül a szerződés semmissége el nem bírálható. (C. 1905. decz. 21. 403/1905.) 348. Az adós érdekében egy harmadik által a hitelezővel kötött oly értelmű egyezség, amely szerint az ezen harmadik személy által adott nj váltóval az adósnak régi váltóadóssága teljesen törlesztetett, ezen harmadik irányában nem veszti hatályát annak folytán, hogy a hitelező utóbb az adóstól még további fedezetet is követelt és kapott. (C. 1905. január 11. 26/1904.) 347. A hitelezői védegylet alapszabályai rendelkezéseit a védegylettel egyezségre lépett adós is sikeresen érvényesítheti azzal a hitelezőjével szemben, aki a védegyletnek tagja. A magyar terménykereskedők és gyárosok védegyletének csatolt alapszabályai 7. §-ának második bekezdésében világosan meg van állapitva, hogy a hitelezői csoportnak a fenforgó konkrét esetben érdekei megóvása czéljából hozott határozatai feltétlenül kötelezik a védegylet összes tagjait, ha a csoportgyülésre átvételi elismervény mellett meghivattak és ha a határozat a jelenlevők kétharmada és a csoport követeléseinek négyötödét képviselő tagok által hozatott. Felperes akkor, midőn az egyletbe lépett, az alapszabályok 7. §-át magára nézve kötelezőnek elismerte, tehát már előre adott meghatalmazást foglal magában a megjelenő tagok részére arra az esetre, ha ő meg nem jelennék, arra nézve, hogy az ügyletet az ő nevében is megköthessék. A társulati szerződésnek erre a részére tehát harmadik személy is hivatkozhatik, midőn arról van szó, hogy a megjelent tagok által vele kötött ügylet a meg nem jelent tagot kötelezi-e, miután a harmadik személy a meg nem jelent tag elleni jogát épen abból származtatja, hogy vele a megjelent tagok, mint a meg nem jelent tag meghatalmazottja kötötték meg az ügyletet. (G. 1905. márczius 8. 70/1904.) 348. Az oly ügylet, amelylyel valamely szerződő fél a másikkal szemben harmadik személy javára valamely kedvezményt köt ki, eme harmadik személy javára kötött ügyletnek minősül még akkor is, ha a harmadik személy javára kedvezményt kikötő fél a maga javára is köt ki előnyöket. (C. I. G. 605/1902. sz.) 349. A harmadik személy javára kötött szerződésben biztosított jogot a jogosított már a szerződéstől történt értesítés idejében szerzi meg, és így az a körülmény, hogy az átengedett követelés csak a szerződő fél halála után válik esedékessé, az élők között lét-