Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

94 Harmadik személy javára kötött szerződés rejött ajándékozási ügyletet halálesetre szólóvá nem teszi. (C. 1901. nov. 26. 306/1901. sz.) 350. A kedvezményezett a teljesitést közvetlenül követelheti. C: D. N. volt verseczi szerb gör. kel. vallású püspök, a keresetileg érvényesített összeget alp.-nek nem a felp.-ként fellépett egyház vagyonából, hanem a sajátjából adta ugyan kölcsön, mind a mellett a kölcsönről kiállított adóslevélben alp. arra kötelezte magát, hogy a kölcsönvett összeget a felp.-ként fellépő egyházi alapnak, tehát a jogügyletben részt nem vett harmadik személynek fizesse vissza; minthogy az ily módon létesült jogügylet halálesetre szóló jogügyletnek nem tekinthető, az ez iránt perbe vitt jog feletti döntésnél nem az örökösödés tekintetében fennálló különleges, hanem a kötelmi jogra vonatkozó általános jogszabály alkalmazandó. Már pedig általánosan elfogadott jogszabály az, hogy olyan esetekben, melyekben az adós a hitelezővel szemben arra kötelezi magát, hogy a szolgáltatást egy harmadik javára teljesiti, az ekként kedvezményezett közvetlenül van jogositva a teljesitést követelni. (1903. máj. 19. G. 20. sz.) 351. Harmadik személy cselekedetéért vállalt felelősség. (Optk. 881. §.) Marosv. kir. ítélőtábla: Az optkv. 881. §-a értelmében a törvényben meghatározott eseteken kivül Ígéreteket más helyett senki sem tehet vagy fogadhat ugyan el, de ha valaki harmadik személynél való közbenjárását megigérte, vagy még a sikerért is kezeskedett: a magára vállalt kötelezettséget — Ígéretéhez képest — teljesíteni tartozik. Az elsőfokú biróság Ítéletének indokai szerint megállapittatott és különben sem vitás tényállás szerint felperes annak az aggályának adott alperes előtt kifejezést, hogy az a szerződés, amelyet nejével B. R.-val vagyonjogi viszonyaik rendezése tárgyában kir. közjegyző kikerülésével megkötött, hatályos nem fog lenni; erre azonban alperes kijelentette, hogy felelősséget vállal arra nézve, hogy felperes neje a szerződést ennek a hiánynak okából megtámadni nem fogja és hogy felperest, e miatt, kár nem fogja érni. E szerint a tényállás szerint tehát alperes nemcsak a felperes nejénél való és már jelzett irányú közbenjárásra nézve tett kötelező Ígéretet, hanem arra nézve is kötelezettséget vállalt, hogy felperest abban az esetben, ha ennek daczára neje a szerződést megtámadná, vagy egyébként meg nem tartaná és ebből felperest hátrány érné, kármentesíteni fogja. Annak megemlítése mellett, hogy a felperes és neje által egyszerű magánokiratban létesített szerződésben felperes javára csakis az az előny lett biztosítva, hogy felperes neje, a felperes postamesteri biztositékának kiegészítésére előlegezett 4000 koronára való igényéről — felperes javára — lemondott: nyilvánvaló, hogy alperes