Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Képviselet 91 sőbben juthattak, de ez a. szerződés érvénytelenítésére alkalmas helyzetet a jelen esetben még nem teremtett. A megtámadott szerződés hatályban fentartható azonban még sem volt, még pedig a következő okokból: Az kétségtelen ugyan, hogy az alperes akkor, amikor felebbe-, zéssel élt, ezt mint egyik birtokos formailag megtehette és a ptkv. 1305. §-a értelmében ,.az, aki saját jogával él, az ebből eredő kárért nem is felelős, de csakis amennyiben ezzel a jogával a jogszerű korlátokon belül él. Nem védheti azonban a törvény azt, aki jogával nyilván azzal a célzattal él, hogy másokat megkárosítson, és magának illetéktelenül vagyoni előnyt szerezzen, mert ezáltal a jogszerű korlátokon tulment." Már pedig a perben kihallgatott tanuk, nevezetesen a teljesen érdektelen K. L. kir. közjegyző és ezzel megegyező H. K. tanú vallomása szerint az alperes az ily birtokrendezési ügvekben a felebbezéseket nagyobb összegek ellenében való visszavonását, tehát nagyobb vagyoni előnynek a maga részére való biztositását mintegy keresetforrásként űzte. Az alperes nem is állítja, hogy minő érdekét vélte a felebbezés által előmozdítani, vagy minő jogát vélte azáltal érvényesíteni, sőt maga állítja, hogy csakis mintegy két holdnyi része volt, ezzel pedig az ügynek bármily kimenetele után minden körülmények közt közös birtokosok közt maradt. Az őt érdeklő kérdésben tehát a felebbezés folytán előnyös változás be nem állhatott, ilyet az alperes nem is állított. E szerint nyilvánvaló, hogy az alperes czélja jelen esetben is csak a felperesek megkárosítása és a maga részére való anyagi haszon szerzése volt. A károsodásnak a felperesek részére való bekövetkezhetése pedig a perben kihallgatott G. S. és V. M. tanuk vallomásai alapján kétségtelenül megállapítható. Az alperes által követett ily forgalomban megkívánt tisztességgel és jóhiszeműséggel annyira ellenkezik, hogy az érvényes kötelem alapjául nem szolgálhat, mert ily eljárás a jogszerűség korlátain túlmenőnek és azért jogellenesnek tekintendő és a törvény védelmére nem számithat. Mindezeknél fogva a kereset tárgyává tett szerződés joghatályban fentartható nem volt és ezért az alperes díjazásra, illetve a bírói letétben lévő könyvecskére jogos igényt nem tarthat. Ennek, folyománya az, hogy a hatálytalan szerződés folytán a felperesek által birói letétbe helyezett betéti könyvecske, illetve összeg illeti a felpereseket. (1909. deczember 15-én. 641.) Képviselet. (T. 1006—1026. §-ai.) 341. Mindazokban a volt úrbéres községekben, amelyekben a volt úrbéresek önmaguk körében szervezve nincsenek, a volt úrbéresek képviseletére a községi biró hivatott.