Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 90. §-a 83 352. Női tartásdíj biztosítása az 1894: XXXI. t.-cz. 90. §-a alapján nem foghat helyet, ha a házasfelek között, a házassági kötelék felbontása iránt, az eljárás folyamatban nincs. Az idézett törvényszakasz a házassági 'kötelék felbontása esetében rendelkezik akként, hogy a vétlen nő részére a vétkes férj ellen megállapított női tartás a nő kívánságára feltétlenül biztosítandó, a felek egyező előadása szerint azonban a köztük létrejött házassági kötelék fel nem bontatott, sőt annak felbontása iránt köztük ez idő szerint per sincs folyamatban. Az érvényes házassági kötelékben álló, de férjétől tényleg különváltan élő felperes részére a Iközjegyzői okiratban egyezségileg kötelezett női tartásra tehát a fent idézett törvényszakasz rendelkezése nem alkalmazható s annak biztosítására nézve az általános anyagi jogszabályok irányadók, már pedig nem létezik oly jogszabály, amelynél fogva a magánegyezségen alapuló kötelezettség biztosítása, külön kikötés nélkül, a jogosított egyoldalú kérelmére elrendelhető volna. (C. 1909. jun. 30. 3243. sz.) 353. Felperes egy férfiúval szerelmi viszonyt folytatván, ezzel a házastársi köteles hűséget oly súlyosan sértette meg, hogy magát a férjétől való eltartásra méltatlanná tette, és pedig annál inkább, mert az a nő, aki férjétől tartást követel, erkölcsös és kifogástalan életet folytatni köteles; és mert az a körülmény, hogy ennek daczára alperes felperest visszahívja, ennek ténykedése megbocsátásnak nem tekinthető akkor, mikor felperes férjéhez vissza nem tért. (C. 1909. okt. 14. G. 137. sz.) 353/a. A tartásdíj megállapításánál a férjnek a házasság felbontása idejében volt vagyoni és társadalmi helyzete az irányadó, minélfogva, ha a házasság felbontása után a volt férj vagyoni helyzete előnyösebbé válik, ebből a vált nő a maga részére ujabb jogokat nem igényelhet, amint másrészről a házassági törvény nem nyújt módot arra sem, hogy az elvált férj, vagyoni helyzetének esetleges megrosszabbodása okából, a kiszabott szükséges tartás mérvének leszállítását kérhesse. C: Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint házassági perekben, valamint az ezzel szoros kapcsolatban álló, egyidejűleg eldöntött nőtartás iránti kérdésekben perújításnak helye nincs, ami kitűnik a H. T. 91. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy ezen törvényszakasz a) ésb) pontjában felsorolt esetekben, csupán a kiszabott tartás felemelésének van helye; ennélfogva a kir. Guria a felperes keresetét nem mint perujitási, hanem mint a kiszabott tartás felemelése iránt beadott uj keresetet vette elbírálás alá. A kir. Guria a peres felek között lefolytatott bontó perben 1907. évi november hó 7-ik napján 1980. sz. alatt meghozott Ítéletével a jelen perbeli felperes végleges nőtartás diját havi 60 K-ban állapította meg, figyelemmel az alperes akkori vagyoni és társadalmi helyzetére, valamint a felperesnek igazolt vagyontalanságára s ezt az összeget a 6*