Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 80—83. §-ai 75 mert a fenforgó esetben, amikor a per összes adataiból nyilvánvaló, hogy a peres felek közötti életközösségnek a felperes által történt megszakítását is az a viszony idézte elő: az alperes jogosan követelhette a nejétől, hogy a nevezett nővel minden1 összeköttetést szakitson meg. Felperes ellenében tehát ezen az alapon a H. T. 80. §-ának a) pontjában meghatározott bontó ok meg lévén állapitva, tekintettel arra, hogy a birói békéltetési kísérletek eredményre nem vezettek és hogy a fentebbi ok következtében <i házassági viszony annyira feldultnak mutatkozik, hogy a további életközösség az alperesre elviselhetetlenné vált — a házasságot a felperes hibájából — vétlkessé nyilvánításával, fel kellett bontani. Ellenben a felperes a házasság felbontása és a női tartásdíj iránti keresetével azért utasíttatott el, mert azt az állítását, hogy 1905. márczius 11-én őt az alperes indokolatlanul tettlegesen bántalmazta volna, nem bizonyította; amennyiben ugyanis az alperesnek e tekintetben való beismerése minden egyéb támogató adat hiányában, bontó perben bizonyítékul el nem fogadható, de ez a beismerés különben is csak azt tartalmazza, hogy a bántalmazás csupán visszatorlása volt a felperes támadásának, amelv e szerint az alperes terhére nem róható. (1910. június 2. 2396/P. 1910.) 325/c. Az a tény, hogy a férj a házasság megkötése előtti időben történt nemi közösülésből folyólag a házasság tartama alatt törvénytelen gyermek eltartásában marasztalva lett, nem szolgálhat jogos indokul arra, hogy a nő őt elhagrvja, illetve a visszatérést megtagadja. (C. 1909. október 19. 3221/1909. sz.) 82. §. 326. A közösülés által a korábbi vétkes cselekmények megbocsátottaknak vélelmezendők. (C. 1897. szept. 2. 2709. sz.) 83. §. 327. A viszonkereset az együttélés ideje alatti okra alanittatván, ha a viszonkereset a főirer folyama alatt, de a különélést i^fWetőleg 3 hó után terjesztetett elő, a viszonkereseti jog elévült. (C. 3009/1901. sz.) 328. Honosítás esetén a kereseti jog érvényesítését korlátozó záros határidők az esetre, ha a kereseti jog a házasfelek korábbi joga szerint még- meg nem szűnt, a honosítás napjától (eskü letétele) veendők számításba. A külföldiek között kötött házasság felbontásának belföldi bíróság előtt az 1894.-XXXI. t.-cz. 115. §. alapján való szorgalmazására a magyar állampolgárság elnyerésével, s így azon a napon szereztetik jog, amely napon a házasfél az állampolgársági esküt, vagy fogadalmat letette, az idézett törvényczikk 115.