Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

76 1894 : XXXI. t.-cz. 83. S-a §-ának abból a rendelkezéséből tehát, hogy a magyar állampol­gárság elnyerése előtt létrejött oly tények alapján, melyek a há­zastáisak korábbi joga szerint, bontó vagy ágytól és asztaltól való elválasztó jogot képeznek, a magyar állampolgárságot nyert házastársnak házasságát a magyar biróság felbonthatja, önként következik, hogy a honosítás esetében az 1894:XXXI. t.-cz.-nek mindazon rendelkezései, melyek szerint a kereseti jog érvényesí­tése záros határidőhöz van kötve, okszerüleg akként értelmezen­dök, hogy eme határidők az esetre, ha a kereseti jog a házasfelek korábbi jogszabályai szerint már meg nem szűnt, a honosítás napjától veendők számításba s igy, mintán a felperes a D) alatt bemutatott okirat szerint 1898. április 24-én tette le az állampol­gársági esküt, ettől a naptól számitva pedig a pert félévi határ­időn belül tette folyamatba, az 1894:XXXI. t.-cz. 83. §. alkalma­zást nem nyerhet. (C. 1900. január 23. 5838. sz.) 329. A házassági törvény 83-ik szakasza szerint a bontási kérelem előterjesztésére engedett határidőnek folyása csupán akkor szünetel, ha a házastárs a kérelem előterjesztésében erő­hatalom, vagy cselekvőképtelenség által van gátolva. A záros határidő egyfelől hivatalból veendő figyelembe, másfelel az az alóli kivétel, vagyis a szünetelés feltételei szigorúan birálandók meg. — Ezekből a törvényes rendelkezésekből folyik, hogy az ellenfél oly beleegyezése, mely által a záros határidő meghosz­szabbittatnék, jogi hatálylyal nem hir s a határidő folyásának szünetelése nem állapitható meg vétlen mulasztás, vagy az üg;/­véd hibája alapján és nem foglalhat e tekintetben helyet a tör­vénykezési rendtartásban engedett igazolás sem, hanem csupán a kérelem előterjesztését gátló erőhatalom vagy cselekvőképte­lenségnek az eljárás rendjén bebizonyított esete vehető figye­lembe. (C. 1903. szeptember 10. 4305. sz.) 330. Az 1894:XXXI. t.-cz. 83. §-ának az a rendelkezése, hogy a keresetet attól a naptól számítandó hat hó alatt lehet megindítani, melyen a büntető Ítélet a házastárs tudomására jutott, kifejezetten a 79. §. és a 80. §. d) pontjának eseteire vo­natkozik s a 83. §-ból az kétségtelen, hogy a hat havi határidő a 78. §. esetében nem a jogerős ítélet keletkezésétől nyert értesü­lés, hanem magának a sérelmes cselekmény elkövetésének nap­jától veendő számításba. (C. 1902. márczius 6. 7769. sz.) 331. A bontó perekben — azok jogi természeténél fogva — a kereseti jog megszűnése hivatalból s igy az esetben is ellenőri­zendő, ha a felek az iránt kifogásokat nem emeltek. Az a körül­mény, hogy a házasság a bontást kérő félre nézve mily mérvben van feldúlva, csak az esetre veendő figyelembe, ha az ellenfél­lel szemben bontó oknak kimondható tények vannak bizonyítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom