Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

43 1894 : XXXI. t.-cz. 75—76. §-ai vetkezményeinek megállapításánál — melyek felebbezés tárgyát képezik — alapul venni nem lehet, akkor a Curia a dolog természeténél fogva nincs korlátozva a feleknek a per főtárgyára vonatkozó megnyugvása által abban, hogy döntő birálatát a tárgy szoros összefüggésénél fogva magára a törvénybe ütköző bontó Ítéletre is ki ne terjeszsze. A Curia állandó gyakorlata a házassági bontó pereknek akár fő-, akár póteskü általi eldöntését soha meg nem engedte, amely a bíró belátása helyett a félnek akaratára bizza az attól teljesen függetlenül megítélendő bontás kérdésének eldöntését és a közjogi szempontot egészen a magánfél akaratának rendeli alá. A jelen esetben, a felperes esküje döntené el, hogy melyik fél oldalán van a bontó ok: feltételes bontást azonban törvényeink nem ismerneik, az ily ujitás nyilván megengedhetetlen elemeket vinne be a házassági jogszolgáltatásunkba, mely csak arra volna alkalmas, hogy annak szilárd alapjait megingassa. A bontó Ítéletben kétségen kivül kell megállapítva lenni annak, hogy a házasság kinek hibájából bontatik fel és melyik fél a vétkes? Ezeket nem lehet az Ítélet után bekövetkező és bekövetkezhető 'körülményektől függővé tenni és függőben hagyni, mert a bontó Ítélet bizonytalanságot és kétséget nem tür meg. (C. 1909. decz. 15. 4032. sz.) 201. Elmebetegség adott esetben a házasság megsemmisítésére szolgálhat alapul, bontó ok gyanánt azonban a H. T. 75., 7G—80. §§. alapján sohasem érvényesíthető. C: Az 1894:XXXI. t.-cz. 87. §-a akként rendelkezik, hogy elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője kérheti a gyámhatóság felhatalmazásával a házasság felbontását. A törvénynek ezen rendelkezéséből önként folyik, hogy az elmebeteg házastárs ellen nincs helye bontó keresetnek; miután pedig keresetében felperes maga állított, i, hogy alperes gyógyithatlan elmebeteg és ez a körülmény a per során a nagyszebeni magyar királyi állami elmegyógyintézet igazgató-főorvosának bizonyítványával és azzal, hogy alperes a nagyszebeni királyi törvényszék 1898. deczember 29-én 8301. sz. alatt kelt Ítéletével az 1877:XX. t.-cz. 28. §. a) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett, bizonyítva is lett: a másodbiróság ítéletét abban az értelemben, hogy a keresetnek hely nem adatik, ezekből az okokból helybenhagvni kellett. (1902. április 16. 5867. sz.) ' = Azonos: G. 1899. aug. 30. 4144, sz. 76. §. 202. Peres felek magyar állampolgárok lévén, mint ilyenek házassági ügyében csak a magyar bíróság járhat el: miből következik, hogy az Amerikában hozott, a perfelek házasságát felbontó határozat hatálylyal nem bír. Alperesnek az a ténye, hogy felperessel kötött házassága fönnállása daczára Amerikában más férfival uj házasságot kötött,