Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 76—77. §-ai 40 az 1894: XXXI. t.-ez. 76. §-ában megjelölt bontó okot állapítja meg. (C. 1901. márcz. 26. 7577. sz.) 203. Az orvosszakértőknek csupán következtetésekre alapított véleménye alapján alperesnő ellenében házasság-törés ténye s ezzel az 1894: XXXI. t.-cz. 76. §-ában meghatározott bontó ok nem állapitható meg. (C. 1902. szept. 16. 2024. sz.) 204. A házastársak különélésének ideje alatt az egyik házasfél által egy harmadik személylyel elkövetett nemi közösülés ténye, amely tény a házassági együttélés megbontására okul nem is szolgált, a házassági törvény 76. §-ában foglalt házasságtörési bontó okot megállapítja. (C. 1899. szept. 28. 672/1899. sz.) 205. A házastársi együttélés megszüntetése után az egyik házasfél által elkövetett házasságtörés a házassági törvény 76. §-a alá eső bontó okot meg nem állapítja. (C. 1901. jan. 17. 4010. sz.) 206. Ámbár a házasságtörés ténye magával az alp. beismerésével bizonyítottnak nem tekinthető, mindazonáltal tekintettel arra, hogy alp. beismerését a kihallgatott tanuk egybehangzó vallomása, valamint K. J.-nak a bíróság előtt tett az a nyilatkozata, hogy alp.-sel évek óta tiltott viszonyban együtt él, megerősíti; az alp. részéről elkövetett házasságtörés tényét törvényszerűen bebizonyitottnak kellett elfogadni s emiatt a házasságot az 1894. évi XXXI. t.-cz. 76. §-a alapján fel kellett bontani. (C. hh. a 80. §. c) p. alapján. 1896. szept. 16. 3611. sz.) . V. ö.: C. 1896. decz. 11. 5455. sz. 207. Az 1894: XXXI. t.-cz. 76. §-ában megjelölt házasságtörés, az erre nézve kifejlődött állandó birói gyakorlat szerint, csak a házasfelek együttélésének ideje alatt elkövetett esetekben alkalmazható, mint önálló bontó ok. (C. 1905. szept. 27. 4603. sz.) 77. §. 208. A nő rendszerint tartozik ugyan férjét ennek lakására követni, viszont azonban a férj is köteles nejének a közös háztartásban megillető állását biztosítani s ebből kifolyólag nejét bárkivel s így saját szüleivel szemben is megvédeni oly sérelmektől, melyek a házasfelek életviszonyainál fogva az életközösségnek megszüntetését eredményezhetik s igy, miután felperes azt nem is állitotta, hogy saját anyját korlátozta abban, hogy neje iránt a tettlegességig terjedő kíméletlen magaviseletet tanúsítson, ez utóbbi ily körülmények között a felperes szüleivel közös háztartásban való visszatérést jogos okból megtagadhatta. (C. 1902. márcz. 6. 7564. sz.) Döntvénytár. 4