Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 71—75. §-ai 47 197. I. Az örökhagyó házasságának érvénytelenítésére és ennek alapján a születés törvényességének megtámadására az erre öröklési jogokat alapító és örökhagyó korábbi házasságából származó gyermeknek az 1894: XXXI. t.-cz. 71. §-a értelmében kereseti joga van. — II. Házasságtörés, mint házassági akadály alapján csak akkor lehet a korábbi jog szerint reformátusok között kötött házasság érvényét és az ebből származott gyermek születéséinek törvényességét megtámadni, ha a házasságtörés már a házasság megkötése előtt bíróságilag megállapittatott és a vétkes felek az egymással való házasságkötéstől eltiltattak. (1786. évi márczius 6-án kelt utasítás 18. és 60. §-ok.) (C. 1909. május 19. 869. sz. a. III. p. t.) 72. §. 198. Az 1894: XXXI. t.-cz. 72. §-ában külön kimondatik, hogy a házasság érvénytelenségét tárgyazó perekre megfelelően alkalmazandók ennek a törvénynek a 98., 101—103. §-aiban foglalt rendelkezései s igy miután a bíróság az idézett törvény 85. §. szerint csak a felbontó Ítéletben köteles a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása iránt határozni, erre a §-ra azonban a 72. §-ban nincs hivatkozás, a 102. §. pedig ideiglenes intézkedésekre vonatkozik, ezekből önként következik, hogy a bíróság nincs hivatva arra, hogy a házasság megsemmisítését tárgyazó végitéletben a gyermekek elhelyezése és tartása iránt is rendelkezzék. (C. 1902. szept. 3. 3159. sz.) 73. §. 199. A H. T. a házassági jogot egységesen szabályozza, nincs tehát helye oly kijelentésnek, mely szerint a házasság felbontására vonatkozó rendelkezés a „köteléknek alperesre való fennállását nem érinti". (C. 1897. szept. 30. 5087.; 1897. okt. 20. 5626. sz.) 75. §. 200. Eskütől feltételezett Ítélet megsemmisítése a házassági bontó perben, bár a felek csak a járulékos kérdésekben felebbeztek. C: A H. T. 75. §-a szerint a házasság csak birói Ítélettel és csak a 76—80. §§-okban foglalt okokból bontható fel s a 85. §. szerint a felbontó Ítéletben az a házasfél, akinek hibájából a házasság felbontatott, vétkesnek nyilvánitandó. A 90. §. szerint pedig a házasság felbontása esetében a nem vétkes nőt a vétkesnek nyilvánított férj eltartani köteles. Ezen törvényes rendelkezésekből kétségtelen, hogy valamint a bontó ok és vétkesség kérdése, ugy a nőtartás iránti jogosultság kérdése is olyan szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy csakis egységesen bírálhatók el. Ha tehát az alsóbiróságok által hozott bontó Ítéletek olyan lényeges hiányokban szenvednek, vagy annyira bele1ütköznék házassági jogunk alapelveibe, hogy azokat a bontás jogkö-