Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

512 Birtokrendezés kül kimondhatta, annál i.s inkább, mert az ingatlanok jogi természetének megállapításánál az idézett törvény rendelkezésével szemben sulylyal nem bírhat a szerződésnek az a tartalma, hogy az évi szolgálmányt haszonbérnek nevezi; és mert az 1896 : XXV. t.-cz. kétségbevonhatlan czélja az, hogy a megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok szabályozása tárgyában 1853. évi márczius hó 2-án kiadott nyiltparancs 19. §-ában jelzett és rendezetlenül hagyott jog- és birtokállapotot megszüntesse és rendezze; ebből pedig jogszerűen következik az, hogy az 1896: XXV. t.-cz. 2. §-a a földesúr javára a visszavétel jogának csak feltétlen fentartása esetén tulajdonított joghatályt és ennélfogva az a szerződési kikötés, hogy a tulajdonos a haszonbérlő példátlan magaviselete, vagy az árenda pontos nem fizetése folytán a haszonbérlőtől a birtokot elvonhatja, jogszabály szerint a szolgálmány megválthatóságát ki nem zárja. Ami alperesnek a szolgálmány váltságösszegének mennyisége ellen emelt panaszát illeti, ez is alaptalannak találtatott. 1909. szepr. 16. G. Zs. 4. sz. 962. Földesúr és úrbéresek között a kőszénre nézve az 1871. évi L1II. t.-cz. életbelépte előtt létrejött egyezség joghatályát az 1871. évi LIII. t.-cz. nem érinti. C: A tábla Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az ideigl. törv. törv. szab. VII. része 1. §-ának c) pontja az 1859. évi október haváig, a földbirtokosok javára s mások kizárásával kiszabott kőszénbányanyithatási és felkérhetési időt akkép élesztette fel, hogy a törvényhozás máskép rendelkezéséig a földbirtokos beleegyezése nélkül kőszénkutatásra való engedély, annál kevésbbé bányászati adomány a bányahatóságok részéről senkinek sem adható, ugyanazon szakasz d) pontja pedig ott, ahol az úrbéri összesítésnek még helye van, a bármely földön felfedezendő kőszéntelepet a volt földesúri birtok tartozékának nyilvánította. Minthogy az alperes által csatolt úrbéri egyezség az 1864. szeptember 23-án, tehát az ideigl. törv. szab. keletkezése után jött létre, kétségtelen dolog, hogy Gsolnok volt úrbéres községben közvetlenül az úrbéri egyezség megkötése előtt a jogi állapot az volt, hogy az abban az időben fennállott jogszabály szerint a kőszénhez való jog a volt földesurat, tehát alperest illette, még pedig ugy a volt földesúri, mint a volt jobbágyi földeken. Az ideigl. törv. szab.-oknak most ismertetett rendelkezései az ált. bányatörvénynek a kőszénkutatásra és a kőszénbányaadományozásokra vonatkozó intézkedéseivel csak annyiban függenek össze, hogy abban a föltevésben, mikép a magyar törvényhozás a bányajog iránt a szénbányászat fejlődésére kedvező irányban a közel jövőben intézkedni fog. a földbirtokos részére, az ált. hány.*-