Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Úrbér 505 958. Ha a part melletti birtokok és a folyó medre között közhasználatra útnak kiadott terület húzódik, ez ebbeli minőségének megszűnte után sem tekinthető a volt földesúr jogutódait illető olyan parti birtoknak, melynek a mellette fekvő mederrész tartozéka lehetne; hanem parti birtokosoknak, kiket a folyam kiszáradt medrének fele része illet, az utmenti birtokosok tekintendők. Ha e mederrészre az átellenes parti birtokosok igényeiket jogelődüknek, a volt földesúrnak olyan jogára alapítják, melyet az nem az úrbéri perben hozott Ítélet, vagy annak végrehajtása közben kötött egyezség alapján szerzett, hanem amely őt földesúri jogánál fogva már az úrbéri ítélet hozatala előtt is megillette: ez a .jog nem magánjogi czimen alapulván, az 1885. évi XXIII. t.-cz. 4. §-ának alkalmazását ki nem zárja. C: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az 1885: XXIIT. t.-cz. 4. §-a értelmében a vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze s átellenes parti birtokoknál a meder középvonala képezi a birtokhatárt. Felperesek maguk is beismerik, hogy a Kőrös folyó kiszáradt medrének peressé tett fele része mentén fekvő birtokrészletek hosszú idő óta a velük ellenérdekű alperesek, illetőleg jogelődeiknek tényleges és telekkönyvi tulajdonai, az pedig a tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy az emiitett alperesek, illetőleg jogelődeik a Kőrös folyó mentén fekvő eme birtokaikat a viz széléig használták, a füvet lekaszálták s a fűzfákat legalyazták, a szénát és gályát pedig minden ellenmondás nélkül a maguk számára elhordták. Vitatják ugyan a felperesek, hogy alperesek parti birtokosoknak még sem tekinthetők, amennyiben az ő birtokaik és a Kőrös folyó között 5 öl széles vontató ut húzódott. Ez az ellenvetésük azonban meg nem áll, mert a közhasználatra alperesek birtoka közt útnak kiadott terület ebbeli minőségének megszűnte után sem tekinthető a volt földesúr jogutódait illető olyan parti birtoknak, melynek a mellette fekvő mederrész tartozéka lehetne. Következően parti birtokosoknak az alperesekkel ellenérdekű alperesek tekintendők s a Kőrös folyó 'kiszáradt medrének vitás fele része őket illeti, hacsak felperesek az idézett t.-cz. 5. §-a utolsó bekezdésének megfelelően ki nem mutatják, 'hogy azt a törvény életbelépte előtt magánjogi czimen tulajdonul megszerezték. Amennyiben tehát felperesek igényüket br. W. M.-val kötött adásvevési szerződésre alapítják, igazolniok kellett volna, hogy a vitás mederrész br. W. M.-t illette és ők, illetőleg jogelődeik ettől azt megszerezték. Azonban alperesek ezt nem bizonyították. Ok ugyanis br. W. M. tulajdonjogát a mezőberényi legelőelkülönitési perben hozott ítélet végrehajtása alkalmával nyilvánított arra a jogfentartásra alapítják, mely a nevezettnek a holt Kőrös medréhez és a töltések körüli 30 öl széles területhez való tulajdonjogára vonatkozott. Nem olyan jog téhát ez, melyet a nevezett az úrbéri perben hozott ítélet, vagy annak végrehajtása közben az úrbéresekkel kötött egyez-