Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

502 Birtokrendezés Ez a rendelkezés, e törvényszakasz indokolása szerint, azt czélozza. „hogy azok a telepesek, kikben a település utján szorgalmas munkássággal való birtokszerzés iránti komoly szándék hiányzik s akik elvállalt kötelezettségeiknek eleget nem tennének, a lehető legrövidebb bírói eljárás mellett, telepállományaikból kimozdíthatok legyenek." (1892/96. évi képviselőházi irományok X. k. 367. sz. 236. 1.). Hogy pedig a törv. a kimozditásnak súlyos anyagi veszteséggel is járó jogkövetkezményét csakis a fizetéssel késedelmes telepesre akarja alkalmazni, kitűnik a 18. §. harmadik bekezdésének ama rendelkezéséből is, hogy ha a telepes a kimozditást kimondó birói Ítéletben megszabott teljesítési határidő eltelte előtt összes hátralékos tartozását kielégítené, ugy minden további eljárás megszüntetendő. A 18. §-ban foglalt'eseten kivül a törv. a telepesnek birói uton kimozdithatását meg nem engedi, ami folyik a törv. 16. §-ának ama. rendelkezéséből, hogy a „telepitvényi birtok tulajdonjoga a telepesre a vételár első részletének lefizetése után bekebelezendő" a telepes hátralékos tartozásainak is az ő terhére való egyidejű bekebelezésével — a tulajdonost pedig tulajdonától csakis a valamely kifejezetten megszabott kivételes esetben lehet megfosztani. Az 1894 : V. t.-cz. 18. §-ának fönnidézett rendelkezéseivel szemben, az A) a. telepítési okirat 20. §-ában a következőket tartalmazza: „A kincstárnak jogában van az oly telepest, aki izgágáskodik vagy a telepesek közt egyenetlenséget idéz elő, vagy oly viselkedést tanúsít, mely a telepesek közti egyetértést és összhangot megzavarja s a telepitvény fejlődésének s az összesség érdekeinek kárára van, a telepesek sorából kirekeszteni s a telepitvényi birtokot tőle visszavenni, illetőleg a fentebb körülirt elővásárlási joggal egyező visszavásárlási jogot érvényesíteni és gyakorolni. Annak megítélése és megbirálása, hogy a telepes viselkedése mikor ad okot a fenti eljárásra, kizárólag a m. kir. kincstár, illetőleg a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrra tartozik." A telepítési okiratnak ezt a pontját alp. az okirat záradékában foglalt kijelentésével és az okirat aláírásával magára nézve kötelezőnek fogadván el, szerződéses jelleget kapott és ezért állítja felp. felülvizsgálati kérelmében, hogy az minden egyéb jogszabálynak alkalmazását kizárja, mert a szerződés a felek jogviszonyait illetően törvényt pótol és azért avval ellentétes általános jogszabály nem alkalmazható. Ezt a most emiitett jogtételt azonban erre a peres ügyre feltétlenül nem alkalmazhatni azért, mert ebben az esetben vizsgálat tárgyává kell tenni azt a kérdést, vájjon a kir. kincstárnak, illetőleg a földmivelésügyi m. kir. miniszternek figyelemmel a kimozdíthat ásnak az 1894 : V. t.-cz.-ben .kifejezetten megszabott esetére, volt-e törvényes jogköre ilyen szerződéses pontnak a kikötése. Kétséget nem szenved, hogy a kir. kincstár a telepessel szemben csak ugy szerződő magánfél, mint a telepes maga; magánjogi ügyleteiben pedig a kir. kincstár is — ha csak tételes jogszabály ki-