Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

498 Birtokrendezés De az országos levéltárból beszerzett iratok között feltalálható „Bánsági Úrbér" tervezete 3. fejezetének 1. §-ára vonatkozó indokolás kifejezetten arra utal, hogy a tervezet a magyar urbérben foglalt faizási jogszabályokkal egyező rendelkezések felvételét főleg azért nem 'tartotta helyesnek, mert a bánsági jobbágyoknak ,,már úgyis" joguk volt száraz íhulladékfát szedni, felesleges volna tehát őket uj szolgálmánynyal terhelni, ez pedig mellőzhetetlenné vált volna az esetre, ha a földesúr jövőre a jobbágyokat elegendő fával látná el. Ez azonban az indokolás szerint azért sem volna helyes, mert a földesurat jövőre a különben is gyéren előforduló erdők letárolására kényszerítené, ha pedig ezt a földesúr nem tenné, akkor a jobbágyok ugy sem jutnának a már meglevőnél kedvezőbb helyzetbe. Ezt az indokolást és vele kapcsolatban az 1870. évben kibocsátott „Bánsági Úrbér" III. fejezete 1. §-ának a hivatkozott tervezettel azonos szövegét az 1769. évi erdőrendtarfás 46. §-ának fentidézett rendelkezésével egybevetve, kétségtelen, hogy ez utóbbiban minden szegény ember javára fizetés és egyéb viszontszolgáltatás nélkül megengedett száraz hulladékfaszedés volt az a kedvezmény, amely a bánsági jobbágyokat az emiitett úrbéri szabályzat hatálybalépte előtt ..addig is" megillette s amelyet az a szabályzat III. fejezete 1. §-ának 1. pontjában a bánsági jobbágyok részére megállapított s illetőleg fentartott. Mig tehát ez a kedvezmény természeti esélyektől függő s felettébb korlátolt voltánál fogva a tüzifaizási jognak fentebb körülirt rendeltetését be nem tölti, úrbéri természetű kedvezménynek már azért sem tekinthető, mert nincs a kedvezményezettek úrbéri minőségéhez kötve, amennyiben nemcsak az úrbéreseket, t. i. a telkes jobbágyokat és úrbéri zselléreket illette meg, hanem az ezek fogalmi körén kivül eső másodrendű szegényeket is és pedig az úrbéresekkel egyenlő mértékben. Ehhez járul az is, hogy a kedvezmény az úrbéri jobbágy-, és úrbéri zsellértelkekkel semmi esetre sem hozható jogi kapcsolatba. Ugyanis: a kedvezményben foglalt száraz hulladékfaszedés az élőfákra, tehát az erdő állagára nem terjedhetvén ki, igy — a magyar urbértől eltérően — a földesúri erdőre nézve a földesúr és jobbágyai között a haszonvétel tekintetében közösség nem keletkezett. Egyébiránt a közösséget a „Bánsági Úrbér" végrehajtása is kizárta, mert annak folyamán a bánsági jobbágyok minden járandóságukat, legelő- és nádas illetményeket is beleértve, előzetes és hiteles mérnöki felvétel alapján a földesúri birtoktól teljesen és véglegesen elkülo' nitve kapták ki és épp ezért a földesúr további illetmények kiadására, vagy a már kiadottak pótlá sara kötelezhető nem volt. Továbbá nélkülözi a bánsági jobbágyok részére a telek jobbágyi és zselléri minőségének és nagyságának figyelmen kivül hagyásává! egyenlő mértékben és viszonszolgáitatási kötelezettségtől menten megállapított száraz hulladékfaszedési kedvezmény az úrbéri faizási jognak a magyar úrbér III. fejezete 13. §-ában és az 1836. évi VII. tör-