Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Úrbér 491 közösen és osztatlanul kihasított legelőkre, erdőkre, vagy más fekvőségekre önálló telekkönyvi bejegyzések rendelhetők-e?" Az egyik vélemény szerint ilyen fekvőségekre önálló bejegyzések egyáltalában nem rendelhetők el, mert az úrbéri törvények értelmében a jelzett közös ingatlanokból az úrbéri állományú telkek után aránylag járó illetőségekhez való jog az egyes telkeknek elválaszthatatlan tartozékát képezi s igy ezek az illetőségek önállóan sem el nem idegeníthetők, sem meg nem terhelhetők és éppen ennek az elvnek felel meg a 2579/869. számú igazságügyminiszteri rendelet 7. §-ának g) pontja is, mely kimondja, hogy azokban a külön telekjegyzőkönyvekben, amelyekbe ezek a közös osztatlan illetőségek bevezettetnek, a tulajdonosok jelzése nélkül csupán azok a telkek tüntetendők ki, amelyeknék a kérdéses illetőségek tartozmányait képezik. A másik vélemény szerint a volt úrbéresek számára közösen és osztatlanul kihasított legelőkre, erdőkre, vagy más fekvőségekre önálló telekkönyvi bejegyzések csakis a tkvi rdt. 71. §-ának intézkedéséből 'kifolyólag, vagyis csupán abból az okból nem rendelhetők el, mert a 2579/1869. számú igazságügyminiszteri rendelet 7. §-ának 9. pontja értelmében történt átalakításoknál a kérdéses úrbéri illetőségeket tartalmazó közös telekjegyzőkönyvekben a tulajdonosok sem bekebelezve, sem előjegyezve nincsenek, azonban miután a 2579'1869. számú igazságügyminiszteri rendelet 7. §-ának g) pontját az 1881. évi deczember 16-án 40.101. szám alatt kelt igaz.vágiigyminiszteri rendelet hatályon kivül helyezte s az ezen utóbbi rendelet hatályba lépte óta annak értelmében teljesitett átalakításoknál a közös telekjegyzőkönyvekben már a volt úrbéresek vétettek fel tulajdonosokul s az az arány, amelyben a közös fekvőség a bejegyzett tulajdonosokat illeti, a telekjegyzőkönyvben az egész közös fekvőségekhez viszonyított részekben kitüntettetett s miután az ily módon átalakított telekkönyvi állapot mellett a tkvi rdt. 71. §-ának rendelkezése a bejegyzések akadályául nem szolgálhat és minthogy a kérdéses közös fekvőségekből az egyes úrbéri telkek után járó hányadok a telkeknek nem képezhetik oly elválaszthatlan tartozékát, hogy azok külön elidegenithetők, vagy megterhelhetők nem volnának, ezeknél fogva a 10.101/1881. számú igazságügyminiszteri rendelet értelmében átalakított telek jegyzőkönyvékben foglalt közös legelőből, erdőből vagy más fekvőségekből a telki állományok után járó illetőségekre az önálló telekkönyvi bejegyzések elrendelését egyéb telekkönyvi akadály nem létében, sem a tkvi rdt. 71. §-a, sem pedig az illetőségeknek a telki állományokhoz való tartozása nem gátolhatja. A szaktanács a vitatott jogkérdést ez utóbbi vélemény elfogadásával s a felhozott indokok alapján döntvén el: annak értelmében az előadott ügyben a fentebb már hivatkozott neheztelt végzésre vonatkozóan, melyben az elsőbiróság Pintér Imre kérvényezőt a p.-tamási 143. sz. telekjegyijőkönyvi közös legelőből az ifjú Imre Sándor és neje. mint eladók tulajdonául felvett p.-tamási 188. sz. t elek jegyző könyvi egy nyolcad kültelek után járó illetőségre nézve előterjesztett.