Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Birtokrendezés tulajdonjog bekebelezés iránti kérelmével abból az indokból utasitotta el, mert a p.-tamási 143. és 188. sz. telekjegyzőkönyvi ingatlanok után legelőilletmény nem jár, a következő — 1296/1891. p. számú végzést hozta: A T. az elsőbiróság végzését hh.; mert habár a közös legelőt tartalmazó p.-tamási 143. számú telekjegyzőkönyvben elősorolva vannak is azoknak a telekjegyzőkönyvéknek számai, amelyekben a jogosított volt úrbéri állományok foglaltatnák és habár a közös legelőt feltüntető 143. sz. telekjegyzőkönyvben történik is hivatkozás a p.-tamásl 188. számú télekjegyzőkönyvre és habár ezen 188. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanok ifjú Imre Sándor és neje Szilágyi Zsuzsánna tulajdonát képezik is, mindazonáltal, miután az átalakítási munkálatok, az 1869. április 8-ik napján kelt 2579. száma igazságügyminiszteri rendeletben foglalt határozott utasitás dacára ezen 188. sz. telekjegyzőkönyv A) lapján mint volt urbériség mellett a közös legelőből való járandóság kitüntetve nem lett és miután a tkví rdt. 71. §-ának rendelkezése ellenére a fentebb hivatkozott igazságügyminiszteri rendelet szerint átalakított telekjegyzőkönyvi állás mellett a közös legelőből való arányos jogra önállóan tulajdonjogi bejegyzések egyáltalában el nem rendelhetők, ezeknél az indokoknál fogva az elsőbiróság végzését helybenhagyni kellett. Egyszersmind a 4214/1891. I. M. E. számú igazságügyminiszteri rendelet 1. §-a értelmében elrendelte a T., hogy eme határozat a hivatott rendelet 2. §-ának megfelelő szövegezés és hitelesítés után a határozattárba felvétessék. Kelt Nagyváradon, 1891. okt. 23. Hitelesíttetett 1891. okt. 29. 943. A fővárost illető regaledij jogi természete. Elévülés. C: A másodbiróság Ítélete megváltoztatik, alp.-nek az elévülésre alapított kifogása elvettetik s a T. a pernek érdemleges megbirálására utasittatik; mert a regaledij a fővárosnak az italmérési jogra vonatkozó tulajdonjogából kifolyó, tehát nem közadó és nem is közigazgatási természetű, hanem tisztán magánjogi követelését képezi, miből következik, hogy egyrészről ennek érvényesithetésére a birói jogesegély igénybe vehető és másrészről ennek elévülésére nem az 1883 : XLIV. t.-cz. 90. §., hanem magánjogi törvénynek az elévülésre vonatkozó rendelkezése alkalmazandó. Minthogy pedig a kereseti követelésnek sem keletkezésétől, sem lejáratától számitva a magánjogi követelések elévülésére megszabott 32 év még el nem telt és minthogy a követelés behajtására közigazgatási uton tett intézkedés annak, t. i. a követelésnek jogi természetét meg nem változtatta, alp. elévülési kifogásának törvényes alapja nincs., (1892. febr. 12. 9975/1891. sz.) 944. Italmérési jog arányosítása Erdélyben. (A C. 2. sz. t. ü. határozata.)