Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Úrbér 475 képviselő jogügyek igazgatósága idézendő. (A kir. C. elvi jelentőségűnek nyilvánított határozata. 1906. május 2. 9602/1905. sz.) 898. A m. kir. C. 51. sz. polg. döntvényében foglalt az az elvi kijelentés, hogy a községi úrbéri italmérést megállapított kártalanítási összeg tulajdonjoga a volt úrbéreseket illeti, s az az összeg kötvényekben a politikai községnek adandó ki, akként értendő, liogy a regalekártalanitási összegnek s ennek összes kamatainak tulajdonjoga a volt úrbéreseket nem egyénileg, hanem a volt úrbéresek egyetemét (a volt úrbéresek közönségét) illeti meg; amiből következik, hogy a kártalanítási összeg az úrbéres közönség nevére kötményezett kötvényekben adandó ki a politikai községnek, ez által lévén annak jövedelme a volt úrbéres község czéljaira fordítandó. (A kir. C. elvi jelentőségűnek nyilvánított határozata. 1906. május 17. 2114. G. sz.) 899. A volt jobbágyközséget ma a volt úrbéresek egyeteme (közönsége) helyettesitvén, az u. n. kántor-korcsmálás után nyert kártalanítási összeg a volt úrbéres közönség mint tulajdonos nevére kötményezett kötvényekben ennek javára kezelés végett adandó ki a politikai községnek. (1906. május 17. 2114. sz.) 900. Felülépitmény. A majorsági zsellér-birtokviszonyhoz hasonló és az urbériség eltörlése után keletkezett jogviszonyok hatályossága. — A G. II. polg. tanácsa által elvi jelentőségűnek nyilvánított határozat. — C: Az A) alatti okirat azt tartalmazza, hogy alp. jogelőde felp. jogelődének megengedte, hogy utóbbi a keresetben megjelölt telken a felp. jogelőde és utódai tulajdonává válandó házat építhessen, kikötötte azonban, hogy felp. jogelőde s utódai kötelesek lesznek a telek tulajdonjogának elismeréséül az alp.-i jogelődnek évente egy ezüst forintot fizetni és a házlevélben részletezett szolgalmányokat teljesíteni. A felebbezési bíróság felp.-t a házhely használati és ezzel kapcsolatban a felülépitmény tulajdonjogának telekkönyvi kitüntetése iránti keresetével elutasította abból az okból, mert a peres felek jogelődei között az A) alatti szerződéssel létesült jogviszony a volt úrbéres jogviszonynyal rokon természetű lévén, az urbériség eltörlésével ez ís hatályát vesztette és az urbériség eltörlésére vonatkozó törvények kizárták azt, hogy jövőre ily és ezzel rokon természetű jogviszony létesíttessék, és ezért az urbériség eltörlése után létesült ezt a jogviszonyt hatályosnak nem tekintette. Az okirat tartalmából kivehetőleg a peres felek jogelődei között oly jogviszony keletkezett, mely az 1848. előtt fennállott urbériséggel rokontermészetű majorsági zsellérbirtok-viszonynyal ha-