Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

•460 Úrbér és birtokrendezés a megvett úrbéri birtok tartozékának tekintendő. (1908. május 19. 5076/907. sz.) 864. Az 1871: LIII. t.-cz. 56. §-a által az úrbéri telekhez tartozó erdő-, nádas- és legelőilletőségnek külön elidegenítése azoknak külön telekkönyvezése előtt eltiltva nincsen s ezen szakasznak ide vonatkozó rendelkezése csak annyit jelent, hogy az ilyen jogügylet a külön telekkönyvezés megtörténte előtt telekkönyvileg nem foganaíositható. Az idézett törvényhely nem zárja ki azt a jogi lehetőséget, hogy a vevők az úrbéri belsőségeket erdő- és legelőilletőség nélkül szerezték volt meg, hanem azt a kérdést, vájjon a belsőségekei ilyen illetmény nyel, vagy anélkül adta volt el annak korábbi tulajdonosa, a bizonyítás eredményétől függő ténykérdéssé teszi. (C 1908. máj. 29. 2653/907. sz.) 865. Az 1896: XXV. t.-cz. 2. §-a szerint a birtokterületeken lévő szolgálmányok megváltására nem a telekkönyvi, hanem az ingatlannak a kereset beadása idején volt tényleges birtokos van jogosítva. C: A per tárgya ingatlanoknak és a per birósága területén hatályban levő erdélyi telekkönyvi rendtartás 4. §-a szerint azok az igények, amelyek a volt úrbéri kapcsolat és az azzal rokon viszonyok tárgyában 1,854. évi június hó 21-ik napján kelt nyiltparancs által szabályoztatnak, melyhez az emiitett nyiltparancs 18. §-a értelmében a jelenleg szóban forgó zsellérviszony is tartozik, a telekkönyvi rdts. 3. §-ában irt hirdetményből és a hirdetmény folytán tartandó tárgyalásokból kizárva vannak; ezenkivül az 1896. évi XXV. t.-cz. 15. §-a a telekkönyvi érdekeltek telekkönyvi tulajdonosoknak stb. jelzéssel látja el és e törvény 38. §-a a telekkönyvbe bejegyzett tulajdonost és a megváltásra jogositott birtokost egymás mellett emiitvén, azokat egymástól élesen megkülönbözteti; és e törvény 14. §-a értelmében a megváltási eljárás megindítására csak a birtokos és a földesúr jogosultak. (1907. jun. 20. I. G. 2. sz.) 866. A volt úrbéreseknek az a törvényen alapuló joga, melynek alapján a faizási haszonvétel kielégítését követelhetik, elévülés által el nem enyészik, amennyiben az 1871: LIIÍ. t.-cz. 48. §-a értelmében, az elkülönítési per, ha azt a földesúr meg nem indítja, kinevezett üw^ondnok által hivatalból indítandó meg, amely rendelkezés az elévülést kizárja. (C. 1908. febr. 5. 9. sz.) 867. A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság ítélete indokolásánál fogva és jelesül az 1836. évi V. t.-cz. 1.