Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Úrbér 467 és 7. §-aira, ugy az 1889. évi 45.041. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendeletre és a tkvi rendtartás 3. §-ának 1-ső pontjára alapított indokolás alapján és azért hagyatott helyben, mert a közbirtokossági szervezettel nem biró volt úrbéresek a helyszíneléskor tévesen a község tulajdonául felvett legelőnek a volt úrbéres közönség nevére tkvi kiigazítása iránt, felperesekül egyénenként is fellépni jogosultak. (C. 1908. május 5. 4408/907. P. sz.) 868. A közbirtokosság, ha kellő testületi szervezettel bir, jogi személynek tekintendő, s a közös vagyon kezelése s afelett való rendelkezés tekintetében kormányhatósági jóváhagyás nélkül is a jogi személyt megillető jogokkal, tehát egyebek közt a perlési joggal is bir. (C. 1908. febr. 6. 2801. sz.) 869. Telki szolgalom érvényesítésére sem az 1894. évi XII. t.-ez. 61. §-a szerinti czélokból az idézett törvény VIII. fejezete értelmében alakult hegyközségnek, sem az ilykép meg nem alakult érdekeltségnek nincs keresti joga. (C. 1908. ápr. 8. 5721/1907. sz.) 870. A kegyúri teher dologi minőségénél fogva telekkönyvi bekebelezés nélkül is terhelvén az ingatlant, annak telekkönyvi bejegyzésére a tulajdonos nem kötelezhető. — A kir. Curia V. polg. tan. által elvi jelentőségűnek nyilváníthat. — C: A m. kir. Curia a másodbiróság Ítéletének azt a rendelkezését, amely szerint az alp.-ek feljogosittattak, hogy az alsóbiróságok ítéleteivel a vághi róm. kath. templom javára megállapított szolgáltatást a vághi 149. sz. tjkvben felvett ingatlanokra teher gyanánt bekebeleztethessék, az elsőbiróság ítéletére is kihatólag megváltoztatja és az alpereseket viszonkereseti kérelmüknek azzal a részével, hogy a felperesek annak tűrésére köteleztessenek, miszerint a szóben forgó teher az említett ingatlanokra a vághi róm. kath. templom javára telekkönyvileg bekebeleztessék, elutasítja. Indokok: Az elsőbiróság ítéletének indokaiban felsorolt bizonyítékoknak mérlegelése után a m. kir. Curia megállapítja, hogy a szóban forgó évenkinti szolgáltatás a 3. •/. alatti alásvevési szerződéssel P. M.-ra (a felp.-ek jogelődjére) átruházott ingatlanokon is, amelyek az eladó földesurak tulajdonához tartozott nemesi birtoknak nyilvánvalóan kiegészítő részét képezték, már ezen szerződés megkötése eleit mint kegyúri teher nyugodott., és Ín y , iiuélfogva a szóban forgó szolgáltatás kötelezettsége, mint dologi teher háramlott át P. M.-ra és az emiitett ingatlanok tulajdonában való mindenkori jogutódaira. Az említett szolgáltatásnak mint dologi tehernek telekkönyvi bejegyzésére irányuló viszontkereseti kérelmükkel a m. kir. Curia azért utasította el az alp.-eket, mert ez a teher éppen dologi minőségénél fogva telekkönyvi bejegyzés nélkül is terhelvén az emiitett ingatlanokat, annak telekkönyvi bejegyzésére a vághi róm. kath. 30*